Jön a téli energiacsomag
Az uniós árampiac átalakítását célozza meg az Európai Bizottságnál készülő új téli energiaszabályozási csomag. A New Market Design néven készülő tervezet határozza majd meg, hogyan kell beépíteni a megújuló alapú villamosenergia-termelést a meglévő energiarendszerekbe. Ehhez jelentős jogszabály-módosításokra lesz szükség, sőt a tagországoknak felül kell vizsgálniuk a zöldenergia támogatását célzó rendszereiket is.
Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára beszélt a Portfolio tegnapi energiabefektetési konferenciáján, a kormány előtt álló energetikai feladatok ismertetésekor. Kádár Andrea Beatrix hangsúlyozta, hogy a kormány többi elképzelése is összhangban áll az Európai Unió energiapolitikájával, így az energiaunió létrehozását célzó törekvéseivel is. A kormány ragaszkodik viszont ahhoz, hogy Magyarország maga döntsön az energiamixéről, és fontosnak tartja, hogy az egységes uniós energiarendszer érdekében mindenekelőtt térségünk infrastruktúráját kell felzárkóztatni a nyugati országokéhoz.
Az első téli energiacsomag 2016 februárjában született meg, cseppfolyós földgáz (LNG) piacáról, a földgáz tárolásáról, az uniós távfűtésről és távhűtésről szól, és két jogszabályból áll. Az első az ellátásbiztonsági rendelet, amely meghatározza, hogy gázellátási zavar esetén mely országoknak kell a megszorult országok segítségére sietniük, azaz hol kell meghúzni a kialakítandó regionális csoportok határát. A másik szerint, ha egy gázszállítótól a vevője 40 százaléknál jobban függ, vagyis ennél nagyobb piaci súlya van egy adott ország ellátásában, akkor a kereskedelmi szerződéseit be kell mutatnia az Európai Tanácsnak. Kádár Andrea Beatrix szerint kérdés, hogy ez mennyire jó ötlet, az Európai Parlament már egyeztet róla, tanácsi szinten még nincs megállapodás.
A kormány fontos belföldi energiapolitikai célja a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása mellett a hazai ásványvagyonra való támaszkodás. Utóbbiak kiaknázása az utóbbi időben visszaszorult, ezért a döntéshozó új koncessziós szabályok bevezetésével próbált lendíteni a beruházási kedven. A szénhidrogén esetében például tízmillióról hétmillió forintra csökkentette a pályázat részvételi díját, a legutolsó kiírási körben 19 százalékról 16 százalékra mérsékelte a bányajáradékot, végül húsz évre növelte a koncessziós időt (a geotermikus és a szénbánya-beruházások esetében 35 évre). A négy kiírási körben összesen 6,4 milliárd forint pályázati pénzt folyt be.
A gáz- és az árampiac területén a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ennek is az EU 2015-ben megfogalmazott stratégiája az alapja, amelynek sarokpontjai a biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A helyettes államtitkár szerint a kormány alternatívaként tekint az LNG-re is, de régiónkban még hiányos a hozzá szükséges infrastruktúra.
Nem szállít a Basnyefty
Orosz lapértesülések szerint a helyi Basnyefty nem szállít olajat a magyarországi Normbenz tulajdonosának, a Normestonnak. A Basnyefty új többségi tulajdonosa, a Rosznyefty ugyanis ezentúl közvetlenül akarja kiszolgálni az olaj megvásárlóját. A Normeston eddig a Molnak értékesített. A Mol Magyarországot vezető Fasimon Sándor a konferencián jelezte, hogy nincs fennakadás, rendben érkezik cégéhez az olaj.
B. Horváth Lilla-->
