Húsz év után a jövő nyáron, esetleg ősszel indulhat újra a farkaslyuki barnaszénbányászat. A munka már most is folyhatna, ha az előkészületekre létrehozott Ózdi Szénbányák Zrt. az erre szánt négy év alatt a tervezett 4 kilométer helyett nem csak 350 méternyi kutatóvájatot alakított volna ki – erről a társaság vezérigazgatója, Ornódi László Istvánné tájékoztatta a Világgazdaságot. A két hazai magánszemély tulajdonában lévő, és az ő tagi kölcsöneikből finanszírozott társaság mára veszteségessé vált, ezért magára a bányászatra a napokban egy pénzügyi befektető, Fülöp Péter új céget hozott létre, Farkaslyuki Szénbányák Zrt. néven.
Később esetleg az Ózdon egy japán partnerrel építendő, magyar állami tulajdonú bányavállalatnak adnák el a szenet. A külföldi cég hozná az úgynevezett tisztaszén- (CCS) technológiát, amely nélkül az országban már nem épülhet szénerőmű. A részletekről a vezérigazgató illetékesség híján nem nyilatkozott, de a Gas Review szerint hamarosan piacra kész lesz a Japan CCS társaság szén-dioxid-leválasztó, -begyűjtő, -szállító és föld alatti tároló, azaz CCS-technológiája. A Hokkaidó szigetén 2012 óta működő kísérleti üzem – Japánban a legelső – tesztje 2020-ig tart, a megoldással évi 100 tonna szén-dioxid juttatható tartósan a föld mélyébe. (Előfordulhat, hogy ez a cég a kiszemelt partner.) A Világgazdaság információja szerint 3-4 éve partnereivel a Mol is vizsgálta, hogy uniós forrásból felmérje a szén-dioxid-tárolás lehetőségeit, saját, kimerült szénhidrogénmezőin.
Magyarországon 2014-ben 635,7 ezer tonna barnaszenet hoztak fel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint, vagyis négyszer-ötször többet, mint amennyi a farkaslyuki tervekben szerepel. Az ország földtani barnakőszénvagyona 3,2 milliárd tonna, ebből 2,2 milliárd tonna termelhető ki gazdaságosan. Feleennyi feketekőszenünk van, és másfélszer ennyi a lignitünk.
A legjelentősebb hazai szénbányászat a Mátrai Erőmű visontai és bükkábrányi lignitbányájában folyik. Barnaszenet az Eoszén Kft. Bakonyszentkirályon hoz fel (évi 20-25 ezer tonnát), az Ormosszén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (évi bő 50 ezer tonnát) és a Duszén Kft. Dudaron, elsősorban a mezőgazdaságnak. A Calamintes Nagymányok térségében készült évi 100 ezer tonna barnaszén bányászatára, a Vértesi Erőmű mélyművelésű, márkushegyi bányája viszont 2014 végén bezárt. A feketeszén külfejtését 2014 végén indította újra a Pécs melletti Vasason a Pannon Hőerőmű. Minden ezer tonna felhozott szén után – tehát fűtőértéktől függetlenül – 2516 forint jövedéki adót kell fizetni.
