Egyelőre még törékeny a konszolidáció

Tizenkilenc hónap veszteség után tavaly év végén sikerült önköltségi áron eladni a nyerstejet – számolt be a Világgazdaságnak Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Az évi 10 millió liter tejet termelő cég júniusban még csak 62-64 forintért adta el a tejet, novemberben viszont már elérték a 85 forintot. Mivel Bicskén Hegedűs szerint a hazai átlagnak megfelelő 105 forintért állítanak elő egy kilogramm tejet, ez az ár a 20 forintos támogatással együtt jelentette azt, hogy elérték a fedezeti pontot.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint decemberben is folytatódott az áremelkedés, és 88,65 forintra nőtt a tej kilónkénti termelői ára, ami a novemberihez képest – az EU-ban mért 4 százalékosnál erőteljesebb – 6, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 13 százalékos növekedést jelent. Az AKI ugyanakkor azt is jelezte, hogy a nyerstej kiviteli ára a belpiaci árnál még mindig 18 százalékkal magasabb, 104,67 forint volt, de 2016 áprilisa óta először csökkent az előző havihoz viszonyítva. A 2015. decemberihez képest viszont még mindig 31 százalékkal volt magasabb. A belpiaci konszolidáció jele ugyanakkor, hogy a kivitel mennyisége is éppen ilyen arányban csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az áremelkedés decemberre végigfutott a termékpályán: az AKI adatai szerint például a trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 19 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 13 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé pedig 10 százalékkal nőtt decemberben az előző év utolsó hónapjában mérthez képest. Ugyanakkor a fogyasztókhoz némileg mérsékeltebb áremelkedés jutott el, hiszen a KSH adatai szerint a trappista bolti ára 6 százalékkal, a 2,8 százalékos friss tejé pedig 1 százalékkal emelkedett.

Az emelkedő árak a hosszú idő után elapadt készleteknek, illetve az EU-ban meghirdetett termeléscsökkentési programnak köszönhetők – mondta lapunknak Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója. Utóbbiban a magyar termelők közül csupán 134-en vettek részt, és a termelés csökkentése nem több 1 százaléknál. Nálunk nem vágtak le teheneket, miközben például Szlovákiában 90 ezerrel csökkent a számuk – tette hozzá Mélykuti.

Sok múlik azon, mi történik az első fél évben. A termelők abban bíznak, hogy a felvásárlási árak tartósan beállnak a 90-100 forintos szintre. Némi aggodalmat kelt azonban az azonnali szállításra vonatkozó spot árak csökkenése – mondta a terméktanács elnöke. Jó hír, hogy decemberben több feldolgozó is kínai auditon esett át, és hónapokon belül dönthetnek arról, hogy megindulhatnak a szállítások Kínába. A távolság miatt ide csak magas feldolgozottsági fokú, aszeptikus termékek szállítása jöhet szóba, vagyis nagy elszívó hatása vélhetően nem lesz az exportnak.

Újabb áfacsökkentésért lobbiznak

A terméktanács további áfacsökkentésben is bízik. El szeretnék érni, hogy a fogyasztás 80-85 százalékát adó ESL- és UHT-tejek, valamint a sajt és a túró áfája is 5 százalékra csökkenjen. A tejeknél nyomós érv, hogy az ESL-tejek száz százaléka itthon, hazai alapanyagból készül, és az UHT-tejeknél is túl vagyunk a trendfordulón, hiszen míg 2011-ben az ilyen tejek 90 százaléka importból jött, tavaly már csak 12-15 százalék érkezett külföldről.