BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Paks is megdrágulhat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az acélpiacon ma már a kínaiak diktálnak, a büntetővámok és az állami támogatások dzsungelében az árak is keresik a helyüket. A paksi atomerőmű építéséhez szükséges orosz acél drágulása is küszöbön áll.

Kissé megkésett az Európai Bizottság azzal a decemberi döntésével, hogy visszamenőleges hatályú dömpingvámot vetett ki a kínai acéltermékekre, amelyek jelentős exporttámogatással jutnak ki a világpiacra – mondta a Világgazdaság megkeresésére Fazekas Roland. A Carboferr vezérigazgatója szerint az európai termelés visszaszorulása és Kína térnyerése miatt az árakat ma már nem a kereslet-kínálati viszonyok határozzák meg, hanem az, hogy az ázsiai ország mit diktál, milyen beruházások vannak ott, illetve az, hogy miként alakulnak a tőzsdei árjegyzések.

Kínában hatalmas kapacitások épültek ki, ma a globális acéltermelésnek már több mint fele származik onnan a korábbi 15 százalék helyett, míg az európai részesedés csupán 10-15 százalék – mutatott rá Fazekas Roland.

Emiatt nem elég a büntetővám, amely egyébként az ötvözetlen durvalemezek és egyéb nehézlemezek esetén 65–74, a melegen hengerelt acéltekercseknél 13–23 százalék közötti terhet jelent. Kína is alkalmazhat ellenlépéseket, a felek azonban minden bizonnyal meg fognak egyezni, hasonlóan, mint a hidegen hengerelt lemeztermékek esetében, amikor az euró­pai autóipari szereplők lobbiztak a büntetővám ellen. Fazekas szerint vannak, akik a dömpingvámot úgy próbálják meg kijátszani, hogy például más TEÁOR-kóddal hozzák be a termékeket, vagy meghamisítják a származási országot, Kína helyett Thaiföldet vagy Vietnamot jelölik meg küldő félként.

Oroszország is jelentős szereplő a világ acéliparában, ami magyar szempontból Paks kapcsán sem mellékes. Az Európai Bizottság ugyanis rövidesen dönt az oroszok elleni dömpingvám bevezetéséről is, ami – ha nem is számottevő mértékben, de – megdrágíthatja a paksi beruházást. A magyar acélipari kilátásokkal kapcsolatban Fazekas Roland bizakodó, a gazdasági növekedés, a lakás-, híd- és vasútépítési beruházások felfutása kedvezően hathat az ágazatra.

Kína leépíti hatalmas kihasználatlan gyártókapacitásait a következő években

Felvirradt az acéliparnak: hosszú évek veszteséges termelése után az árak tavaly megindultak felfelé, és a nagy menetelés tovább tart az idén is, miután a legnagyobb termelő, Kína úgy döntött, hogy leépíti hatalmas fölös kapacitásait, virtuálisan eltüntetve a piacról az áresésben nagy szerepet játszó túlkínálatot. Peking bejelentette, hogy felhagy az alacsony minőségű acél gyártásával, júniusig bezárja ezeket

a kohókat – írja a Reuters. Emellett leállít nyolc kapacitásbővítő fejlesztést az acélgyártás fellegvárában, Hebej tartományban. Az intézkedések egyrészt jó hatással vannak az acélárakra – a jegyzések felfelé araszolnak –, másrészt csökkentik a levegőszennyezést is. Az acéltermelés visszaesése viszont érzékenyen érinti a vasércbányászatot, tekintettel arra, hogy Kína ebben is a világ legnagyobb felvevőpiacának számít. Kína tavaly – az előző évihez hasonlóan – 804 millió tonna nyersacélt gyártott, miközben kapacitásai 1200 millió tonnára tehetők. A pekingi bejelentés szerint ebből a 400 millió tonnányi kihasználatlan kapacitásból az idén 50-90 milliót számolnak fel, a további menetrend egyelőre nem ismert. Az Economic Times szerint

a piac túlreagálja a bejelentést, arra figyelmeztetnek, hogy a fölös kapacitások leépítése logikus lépés, de ettől még nem lesz kevesebb acél a piacon, s ez az árakon is meglátszik majd. K. B.

a kohókat – írja a Reuters. Emellett leállít nyolc kapacitásbővítő fejlesztést az acélgyártás fellegvárában, Hebej tartományban. Az intézkedések egyrészt jó hatással vannak az acélárakra – a jegyzések felfelé araszolnak –, másrészt csökkentik a levegőszennyezést is. Az acéltermelés visszaesése viszont érzékenyen érinti a vasércbányászatot, tekintettel arra, hogy Kína ebben is a világ legnagyobb felvevőpiacának számít. Kína tavaly – az előző évihez hasonlóan – 804 millió tonna nyersacélt gyártott, miközben kapacitásai 1200 millió tonnára tehetők. A pekingi bejelentés szerint ebből a 400 millió tonnányi kihasználatlan kapacitásból az idén 50-90 milliót számolnak fel, a további menetrend egyelőre nem ismert. Az Economic Times szerint

a piac túlreagálja a bejelentést, arra figyelmeztetnek, hogy a fölös kapacitások leépítése logikus lépés, de ettől még nem lesz kevesebb acél a piacon, s ez az árakon is meglátszik majd. K. B. A globális termelés és felhasználás felét adó Kína burkolt ártámogatással segíti exportját Fotó: AFP -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.