Jön a kvótareform

Küszöbön az üvegházhatású gázok új európai kereskedelmi rendszerének (ETS) reformja, a kérdésről a héten szavaz az Európai Parlament. A 2005 óta működő ETS célja az, hogy az érintett vállalatokat a kibocsátásukkal arányos kvóták kötelező vásárlásával üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére szorítsa. Jórészt energiatermelő, kisebb részben pedig iparvállalatokról van szó. A rendszer mára lényegében hatástalanná vált a kvóták piaci okokra visszavezethető elértéktelenedése miatt, ezért szükségessé vált a reformja.

Az Európai Unió a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de a folyamat visszaszorításában élen jár – áll az Európai Parlament közleményében. Magyarország a 16. legnagyobb kibocsátó volt 2015-ben azon uniós összevetés szerint, amely a tagországokban működő erőművek adatai alapján készül. A formálisan jó helyezéshez azonban hozzátartozik, hogy abszolút adatról van szó, márpedig abban nincs semmi meglepő, hogy sokkal kisebb a kibocsátásunk a nálunk nagyobb lakosú, illetve gazdaságú országokénál. Az viszont kedvező, hogy benne vagyunk abban a húszban, ahol 1990 és 2015 között esett a kibocsátás (volt ugyanis, ahol nőtt), és az is, hogy a –33 százalékos adatunk a 6. legnagyobb csökkenés az EU-ban.

Ám e 33 százalékos csökkenés kisebb hányada vezethető vissza az energiatermelés környezetkímélőbbé válására, mindenekelőtt a megújuló alapú áramtermelésre. A meghatározó az volt, hogy 1990 és 2015 között csaknem 32 százalékkal zsugorodott a hazai áramtermelés a KSH adatai szerint.

Az uniós tagországok közül a legtöbb szén-dioxidot, 778 millió tonnát, Németország engedte a levegőbe 2015-ben, a magyarországi adat 48 millió tonna volt. Globálisan Kína volt a főbűnös mintegy 11 milliárd tonnával, ráadásul 1990 óta 347 százalékkal növelte a kibocsátását, ilyet más országban nem tapasztaltak. Mögötte az USA állt, utána az EU-28. A húsz legnagyobb szennyezőt mutató toplista országai közé az Európai Parlament besorolt két szolgáltatást is, a nemzetközi légi és a nemzetközi vízi szállítást.