BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Argentína a lítiumra alapozza jövőjét

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Húszmilliárd dollár értékű bányaipari fejlesztéseket jelentettek be Argentínában a következő nyolc évre, ennek a felét az ország hatalmas lítiumkészletének a feltárására és kitermelésére fordítják.

Az elektromos autózás várható robbanásszerű elterjedése miatt hatalmas igény mutatkozik a strapabíró, nagy teljesítményű akkumulátorok iránt, melyek egyik fő alkotóeleme a lítium. Mauricio Macri elnök a beruházások előtt tornyosuló akadályokat lebontotta azzal, hogy szabadjára engedte a peso árfolyamát, megszüntette a tőkeáramlást célzó korlátozásokat, és visszavonta az elődei által bevezetett adókat. Ennek köszönhetően sorban állnak a nagy külföldi bányatársaságok, hogy beléphessenek a piacra.

A lítiumbányászat nagyágyúi – az Albemarle, a Quimica y Minera de Chile, az Eramet és a Jiangxi Ganfeng – máris felvették a kapcsolatot az argentin kormánnyal, és a kínai CITIC is érdeklődik – jelentette be Daniel Meilan bányászati miniszter. Terveik szerint a beruházások után Argentína éves lítiumfém-termelése már 2020-ra 165 ezer tonnára szalad fel, ez a világpiaci igények 45 százalékának felel meg.

A kereslet mellett az ár is folyamatosan nő, az Albemarle becslései szerint az idén 15 százalékkal drágulhat a fém. Meilan szerint abból, hogy elárasztják majd a világpiacot lítiummal, még nem következik az árak meredek esése, hiszen a kínálattal együtt a kereslet is dinamikusan nőni fog.  Az pedig kizárt, hogy a dél-amerikai lítiumháromszög, azaz Bolívia, Chile és Argentína kartellbe tömörülve szabná meg az árak alakulását – idézi a minisztert a Bloomberg.

A fejlesztéseket eddig a szövetségi állam és a tartományok közötti vita is hátráltatta, ám ennek is véget vetnek azzal, hogy a tartományok a területükön lévő bányák hasznából nyártól 3 százalékos részesedést kapnak, ha erre addig rábólint a kongresszus. A kormányrudat 2015 decemberében magához ragadó Mauricio Macrinak a deregulációt és a nyitást hirdető politikája számos érdeket is sért. Nem is akármilyen szereplőkét, hiszen a világ vezető bányatársaságai, köztük a Glencore és a Vale, régóta jelen vannak a piacon, számukra pedig nemkívánatosak az olcsóság ígéretével becsábított „jövevények”.

A helyzet tisztázásáig mindketten fel is függesztették a korábban megkezdett itteni fejlesztéseiket. A Vale például kálisóbányászati beruházásainak átértékelésére, volumenének csökkentésére készül. A bányászatot és infrastruktúrájának kiépítését segítő adóreformon is dolgoznak Buenos Airesben, sokan addig jegelik a terveiket.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.