Erőre kapott a járműgyártás

Jobban kezdett az ipar idén, mint ahogy tavaly zárt. Januárban 6,5 százalékkal haladta meg a termelés az egy évvel korábbit, amiben nagy szerepet játszott, hogy kettővel több munkanap volt, mint tavaly ilyenkor. A munkanaphatástól megtisztított ipari termelés 1,6 százalékos növekedést mutatott a havi index alapján, vagyis decemberhez képest 0,1 százalékos csökkenést láthattunk.

Érdemben nőtt a belföldi és az exportértékesítés is éves alapon, amit a feldolgozóipar, a bányászat és az energiaipar növekedése egyaránt támogatott. Utóbbi két számjegyű növekedést mutatott, főképp azért, mert idén januárban jóval, csaknem 5 fokkal hidegebb volt, mint tavaly.

A feldolgozóipar szinte minden ágazata jól teljesített, ami nem csoda a több munkanap miatt. A januári adatok alapján úgy tűnik, hogy magára talált a tavaly gyengélkedő járműipar: a több mint

8 százalékos növekedést az autógyártás és az alkatrészek gyártása is támogatta. A második legnagyobb alág, az elektronikai termékek gyártása 5 százalékkal nőtt. Szerény mértékben az élelmiszeripar is bővült. A legnagyobb bővülést, csaknem 30 százalékot a gépek és gépi berendezések gyártása mutatta, főképp az alacsony bázis miatt.

Az ipar kilátásai a beszerzésimenedzser-index alapján kedvezőek: a BMI a januári magas szintről februárban történelmi csúcsra emelkedett, ami érdemi bővülést jelez a feldolgozóiparban. Januárban a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Kedvezőtlen, hogy az új belföldi rendelések 6,7 százalékkal csökkentek, ezt kompenzálta, hogy az új exportrendelések 5,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 2 százalékkal meghaladta a tavaly januárit, ami szerény mértékű további ipari növekedésre utal.