Viszik a hiteleket

Látványosan növekszik a lakáshitelpiac Magyarországon: a tavaly kihelyezett, közel 470 milliárd forintnyi új hitel után a 2017 januárjában kötött szerződések összege is meghaladta a 40 milliárd forintot, ami 64 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Utóbbi alapján – mivel a január hagyományosan a kevésbé intenzív hónapok közé tartozik – az új kihelyezések összege várhatóan bőven meghaladja majd az 500 milliárd forintot. A bankok előrejelzései is ezt támasztják alá, hiszen a lapunk által a közelmúltban megkérdezett szereplők döntő többsége két számjegyű emelkedéssel kalkulált 2017-re a kihelyezéseknél.

Ha valóban sikerül tartani a 10 százalék feletti növekedést, akkor az új lakáshitelek piaca megközelítheti a válság előtti szintet, a 2005 és 2008 közötti időszakban ugyanis évi 500 és 850 milliárd forint közötti új lakáskölcsönt folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók. A 850 milliárdos – egyébként pont 2008-ban mért – szint elérése persze nem reális, ám az 500-600 milliárd forintnyi új kihelyezés akár már az idén megvalósulhat.

A Balla Ingatlaniroda értékelése szerint a hitelfelvételi kedv és az ingatlanpiac együtt erősödött az elmúlt időszakban. Sokan persze kénytelenek is a hitelfelvétel eszközéhez nyúlni – tették hozzá –, hiszen az ingatlanárak jelentős mértékben, egyes területeken és szegmensekben akár 50 százalékkal is nőttek. Drabos Tünde, a Balla Ingatlan hitelezési üzletágának vezetője szerint a hitelfelvételi kedv növekedésének egyik oka az, hogy kedvezően alakultak a hitelkamatok az utóbbi időben. „A másik ok, hogy mára kicsit mindenki megnyugodott, és már nem érződik az a fajta elutasítás, mint korábban” – vélekedett az üzletágvezető.

A válság előtt sok esetben jellemző, átgondolatlan hitelfelvétel viszont már a múlté: Drabos Tünde szerint az ügyfelek túlnyomó részben megfontoltan vállalják a törlesztőrészleteket, így ezek többségével a későbbiekben sem lesz gond. Ezzel összefügg, hogy igen népszerűvé váltak a lakástakarék-pénztári megtakarítások, de emellett mindenféle megtakarítás igénybevétele a lakáscél megvalósítása érdekében. „Kérdés azonban, hogy a lassan mérséklődő lakáshitelkamatokra milyen befolyással lesz a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett fogyasztóbarát minősítés bevezetése, amely ősztől jelenne meg a hitelpiacon” – mutatott rá a szakértő.

A növekvő kihelyezések ellenére kevés az esélye annak, hogy a válság előtt jellemző túlfűtöttség megismétlődne a piacon. Ennek legfontosabb oka, hogy a hitelfelvevők és a pénzügyi szolgáltatók is óvatosabbá váltak, miközben a hitelezéssel kapcsolatban új szabályozói követelmények jelentek meg. Emellett a devizahitelek kivezetésével az árfolyamkockázat is eltűnt a lakáshiteleknél, miközben az újonnan kihelyezett kölcsönök nagyobb része már éven túl fix kamatozású, ami szintén csökkenti az adós kockázatait.