A legmagasabb áfakulcstól szabadulnának a fürdők

A magyar turizmus idei célkitűzéseinek teljesüléséhez elengedhetetlen a fürdőszolgáltatások 27 százalékos forgalmiadó-kulcsának (áfa) csökkentése – közölte Czeglédi Gyula, a Magyar Fürdőszövetség elnöke azon a tájékoztatón, ahol első alkalommal mutatták be a témában készült független gazdasági szakértői hatástanulmányt.

Hegedűs Attila, az elemzésre felkért BDO Magyarország ügyvezetője a magyarországi fürdők és uszodák esetleges áfacsökkentésének hatásáról elmondta: most 12,7 milliárd forint forgalmi adó folyik be a költségvetésbe a fürdőktől, amelynek

9 százalékáról, illetve annak évről évre csökkenő részéről csak átmenetileg kellene lemondani, mígnem 2022-re az áfabevételek újra a jelenlegi szinten lehetnének. A többletforráshoz jutó fürdők a fejlesztések révén forgalmat tudnának növelni, és bért, hogy megtarthassák szakképzett és gyakorlott alkalmazottaikat. A fürdőágazat bérszintje 30 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, a képzett munkaerőt elszívó nyugati fizetésektől pedig jóval többel. Az osztrák határ közelében működő fürdők a határon túli bérek egyharmadáért próbálják itthon tartani dolgozóikat – jellemezte a jelentős bérfejlesztésért kiáltó helyzetet Boros László Attila, a szövetség választmányának tagja.

Miközben holnap kinyitnak a legnagyobb strandok, a magyarországi fürdők idén nem a szezonkezdettel, hanem az áfacsökkentés kapcsán kerülnek be a hírekbe, igaz, lobbizásuk most, nyolc-kilenc évnyi konjunktúrával a hátuk mögött nagyobb eséllyel vezethet sikerre, mint 2010 óta bármikor. A fürdők áfakulcsa 2000 után kúszott fel 12 százalékról 27-re, miközben a rendkívül magas költségigényű szolgáltatásból profitot csak a 15 nemzetközi jelentőségű fürdő képes termelni, a középmezőny önfenntartó, több kis fürdő és strand pedig a bezárás küszöbére sodródik, vagy jelentős önkormányzati tőkeinjekciót igényel.