Nem kellenek külön tárolók Paks II.-nek
Egyelőre csak költségoldalon véglegesek a két új paksi blokk majdani radioaktív hulladékainak tárolására vonatkozó tervek. Eszerint a létesítmény áramának várható árában – vagyis a megtérülési számításokban – már figyelembe vették, hogy a bevételből töltögetni kell majd az e hulladékok tárolására elkülönített alapot is. Ez egyébként uniós kötelesség. A Paksi Atomerőműtől például minden kilowattóra villamos energia után két forintot kap a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap.
A műszaki megoldás többesélyes. Paks II. kiégett fűtőelemeinek átmeneti tárolása történhet Magyarországon és Oroszországban is, megállapodás még nincs. Ha Magyarországra esik a választás, akkor célszerű a Paksi Atomerőmű területén lévő, ugyanilyen célú létesítményt használni, feltéve, ha azt kibővítik, és meghosszabbítják az üzemidejét. Észszerűnek tűnik a végleges tárolóknak is ugyanazt (vagy ugyanazokat) a helyszíneket választani, ahová a ma működő négy blokk hulladékai kerülnek. A Világgazdaság információi szerint nemrég e célból megvizsgálták és előzetesen alkalmasnak találták a kis és közepes radioaktivitású hulladékok Bátaapátiban működő temetőjét. Végül Paks II. nagy radioktivitású hulladékai végleges tárolójának is a Paksi Atomerőmű számára vizsgált helyszín kívánkozik a mecseki Boda térségében.
Ugyanakkor még a bodai tárolóról sincs döntés, az pedig még távolabbi – továbbá vizsgálatok és engedélyek tömegének a függvénye –, hogy Paks II. esetében mi lesz a döntés. A Paksi Atomerőmű leszerelése utáni „maradványok” első kazettáját is csak 2055-ben kell elhelyezni, Paks II. esetében 2105-ben. Mindez Litvániában már a jelen. Az ignalinai atomerőművet nyolc éve leállították, jövő novemberben pedig már üzembe is helyezhetik a radioaktív hulladékok közelben létesülő tárolóját és feldolgozóját. (Magyarországon a majdani feldolgozás nincs terítéken.)
A litvániai kivitelező a Roszatom cégéhez, az Atomsztrojekszporthoz (ASZE) tartozó németországi Nukem Technologies GmbH az ASZE közlése szerint. A komplexum egyik része a reaktorok kiégett fűtőanyagait tárolja – már tavaly óta –, a másikba pedig a bontáskor keletkező szilárd radioaktív hulladékok kerülnek. Utóbbinak az úgynevezett hideg próbaüzeme júniusban indul, ezután adható ki az élesüzemhez szükséges működési engedély.
Litvánia az uniós csatlakozásának feltételeként vállalta a szovjet korszakból örökölt ignalinai atomerőmű bezárását. A létesítmény két csernobili típusú reaktora az ország áramfelhasználásának több mint kétharmadát adta. Az üzemen kívül helyezés és leszerelés mintegy hárommilliárd euróba kerül, ezt az EBRD által létrehozott nemzetközi alapból fedezik.
