Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint alapigazság, hogy akkor fognak több sertést tartani a hazai termelők, ha ez a tevékenység jövedelmező lesz. Ahhoz, hogy ez így legyen, jó árak kellenek. Azokat azonban nem a magyar piac alakítja, hanem általában a német felvásárlási árakat követi a magyar ár. Mivel ároldalon nem mi vagyunk a meghatározók, az önköltség csökkentésével lehet jövedelmezővé tenni a tevékenységet – mondta Czerván György, hozzátéve, hogy ehhez pedig versenyképes, korszerű technológia kell.
Ahhoz, hogy a termelők fejleszthessék a technológiájukat, az agrárkormányzat a nemzeti költségvetésből nyújt támogatást a sertéstartóknak. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2010 óta – amikor 6 milliárd forint volt az ágazatnak juttatott nemzeti forrás – a sertéságazatnak a hazai büdzséből juttatott pénz megháromszorozódott, így a jövő évi költségvetésbe 18,7 milliárd forint épül be erre a célra. A termelőknek juttatott pénzt állatjóléti támogatás címén fizetik ki, ezt a hízók után kiterjesztették az anyakocákra is. A sertéstartók financiális helyzetén javít az is, hogy az agrártárca növelte az egyéb, az állattenyésztést érintő támogatásokat, például az állati hulla ártalmatlanítására igényelhető, illetve az egyes állatbetegségek kezelésével kapcsolatos kifizetéseket.
Czerván György emellett rámutatott a felvásárlási ár fontosságára, hisz az adja a jövedelem másik részét. A piaci mélypont után – amikor az államtitkár véleménye szerint a nemzeti támogatások nélkül sokan felszámolták volna a sertésállományukat – növekedtek a felvásárlási árak, most már marad jövedelem a sertéstartás után is. Ami rossz a gabonatermesztőknek, az jó a sertéstenyésztőknek, azaz utóbbiaknak kifejezetten kedvez, hogy alacsonyak a gabonaárak.
Az alacsony gabonaárak és a jövedelmet is tartalmazó felvásárlási árak azonban nem szabad, hogy elkényelmesítsék a hazai termelőket. A piaci sikerekhez szükség van marketingre, új piacok keresésére, mint ahogyan ezt a mangalicaágazati szereplők megtették, és Japánban komoly pozíciókat építettek ki – mondott egy példát. A marketing mellett fontos a kutatás-fejlesztés, az innováció és a fogyasztói igények kiszolgálása, az ennek megfelelő magyar fajták termelésbe állítása is. A fogyasztók elvárásai Távol-Keleten eltérhetnek az európaitól – tette hozzá.
Azt Czerván is úgy látja, hogy az áfacsökkentés bevezetése utáni létszámemelkedés valójában az illegális sertések előkerülésének a következménye. Lapunk kérdésére, nem tartja-e aggasztónak, hogy a tavaly decemberi állatszámlálási adatok ismét a sertésállomány csökkenését mutatják, az államtitkár azt válaszolta, nem tartja nagy jelentőségűnek, mert az ágazat éppen kikecmergett a piaci válságból. Az áfacsökkentést egyértelműen pozitívnak tartja, ráadásul a múlt heti kormánydöntés után – amely arról szólt, hogy a sertésbelsőség is kerüljön a kedvezményes, 5 százalékos körbe, a sertés az első, ahol a teljes termékpályán megjelent az áfacsökkentés.
Félmillió sertés évente
A digitalizáció és az informatika hatalmas változásokat hoz az állattenyésztésben – jelentette ki Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója egy, az állattenyésztés fenntarthatósági kérdéseit boncolgató konferencián. Azt is elmondta, hogy kialakítanak egy mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó bázist, ahol évente akár 500 ezer sertéssel is növelni lehet majd
a hazai állományt. | VG
