BUX 43,245.8
-0.96%
BUMIX 3,790.25
-0.48%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,140
-2.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
-0.98%
ZWACK 17,350
-0.86%
-3.80%
ANY 1,545
-1.28%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.31%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.2
-0.53%
0.00%
-1.65%
0.00%
-0.68%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,886
0.00%
+0.78%
ALTEO 3,000
+1.69%
0.00%
-1.10%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.12%
+0.25%
+9.56%
-0.76%
NUTEX 11.25
+2.27%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Még a felszínen tudnak lebegni a vizes társaságok

Javultak tavaly a legnagyobb, részben állami tulajdonú víziközmű-társaságok eredményei, de szakmai szervezetük elnöke szerint súlyos finanszírozási problémái vannak a túladóztatott ágazatnak.

Javultak tavaly a legnagyobb, részben állami tulajdonú víziközmű-társaságok eredményei, de szakmai szervezetük elnöke szerint súlyos finanszírozási problémái vannak a túladóztatott ágazatnak.

A friss mérlegadatok alapján 2015-ben és 2016-ban folytatódott a hazai víziközműcégek kivéreztetése, ami előbb-utóbb ellátásbiztonsági problémát okozhat a hazai víz- és csatornaszakmát összefogó szövetség, a MaVíz elnöke szerint. Pedig Kurdi Viktor úgy látja, az állam javíthatna a helyzeten, mindenekelőtt az e területet is sújtó vezetékadó eltörlésével, ami arányaiban sokkal nagyobb teher a víz- és csatornacégeknek, mint a náluk jóval nagyobb árbevételből gazdálkodó távközlési és energiatársaságoknak, és indokolatlan is. „A vizes szakmában a vezetékadót nemzeti vagyonnal gazdálkodó állami és önkormányzati cégek fizetik az államnak, míg más iparágakban külföldi magáncégek” – mutatott rá a szakember. Ám az adórendeletnek még azt a módosítását sem támogatta a kormány, amely alapján – Lázár János és Seszták Miklós miniszterek javaslatára – a szabályozás úgy differenciált volna, hogy a fajlagosan alacsonyabb költségű, jellemzően nagyvárosi víziközműcégek az alapadó 4,5-szeresét, a drágábban működő, főként kistelepülési szolgáltatók pedig a harmadát fizették volna.

Segítséget jelenthet, hogy – Kurdi Viktor értesülése szerint – a kormány 2018-ban létrehozna egy alapot a szakterület rekonstrukciójára. Az elképzelés szépséghibája, hogy eredetileg ötmilliárdos keretről volt szó, ma pedig már csak másfél milliárdról, és abból is csak az öt állami víziközmű-társaságnak jutna. (Ezek az ÉDV, a DRV, a DMRV, az ÉRV és a TRV . A Világgazdaság úgy tudja, hogy hamarosan lesz egy hatodik is, az Alföldvíz, amelyben az állam tőkét kíván emelni.)

Kurdi Viktor egyetért a Századvég kutatócég tavalyi (és a KPMG 2015-ös) megállapításával, hogy hiába rendelkeznek a víziközmű-társaságok 15 éves gördülő fejlesztési tervvel, ha e munkáknak nincs meg a fedezetük az általuk beszedett díjakban. Pedig nemcsak hálózatbővítésre, hanem elöregedett rendszereik cseréjére is készülnek. Így jobb híján az államnak kellene megsegítenie őket.

A víziközmű-szolgáltatók a 2012-es törvény előírása szerint mára bő 40 cégbe tömörültek, Kurdi Viktor úgy látja, hogy ezzel le is zárult a terület integrációja. A ma aktív cégek szakmailag és műszakilag is alkalmasak feladataik ellátására – eltekintve az említett gazdasági nehézségektől –, bár néhány kisebb település ellátása kapcsán még várhatók átrendeződések.

A víziközmű-társaságok élbolyában 2015-höz képest mindazonáltal javultak a gazdálkodási mutatók, a cégek zömének üzemi eredménye már pozitív. Ebben azonban annak is szerepe lehet, hogy köztük van az öt állami szolgáltató is, azok költségeinek a megtérülésébe besegít az állam azon keresztül, hogy közszolgáltatási szerződést köt velük. A top 10 társaság együttes árbevétele 2,5 milliárddal 177 milliárdra nőtt, és

6 milliárddal bővült az összesített saját tőkéjük is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek