Tele van az ország szellemlakásokkal

Az élénkülő lakáspiacon ritkán esik szó az üresen álló, lakatlan lakásokról, pedig ezek is fontos szerepet játszanak a lakáspiac helyzetében. Számuk jelentősen nőtt az elmúlt öt év alatt, ám az országon belül komoly eltérések vannak – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a Központi Statisztikai Hivatal júniusban megjelent mikrocenzusának adatait dolgozza fel. Az országban közel 4,4 millió lakás van, amelyek 12,5 százaléka lakatlan, ez több mint félmillió lakást jelent.

Az üres lakások aránya a nyolcvanas évekig 5 százalék alatt volt, majd a rendszerváltás után kezdett emelkedni. Ebben szerepet játszik többek között az, hogy a legkisebb településekről sokan a városokba költöznek, az ottani lakásaikra pedig nincs vagy legalábbis nagyon visszafogott az igény. Az üres lakások jelentős aránya arra utal, hogy a meglévő lakások egy része nem felel meg az igényeknek, mert rossz állapotúak, valamint nem azokon a településeken, városokban vannak, ahol lenne rájuk kereslet. Ez viszont komoly szerkezeti problémákat jelent a lakáspiacon belül.

Olyan városokban is vannak üresen álló lakások, ahol még lenne is kereslet rájuk, például volna igény a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, főként az egyetemvárosokban az „extra” ingatlanokra. Ezek piacra kerülésével kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. Budapesten 2017-ben például leginkább az 40-60 négyzetméteres alapterületű téglaépítésű lakásokat keresik, az árak tekintetében pedig a 15-20 millió forint közötti értékű ingatlanok a legkeresettebbek. Debrecenben a legnépszerűbbek az 50-70 négyzetméteres szintén téglából épült lakások, a legnépszerűbb lakások ára pedig a 13-16 millió forintos sávban mozog. Szegeden a 45-65 négyzetméteresek Győrben pedig az 50-60 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek, a legkeresettebb ártartomány pedig 9-12 és 13-28 millió forint között mozog ezekben a városokban.

Az összes lakatlan lakásnak csak a 19,5 százaléka volt a fővárosban 2016-ban, szemben a 2011-ben mért 25 százalékkal. Budapesten belül az üres lakások aránya 12 százalék alá csökkent a 2011-ben mért 13 százalékról. Ez összhangban van a budapesti lakáspiac több mint két éve elindult élénkülésével: az egyre nagyobb kereslet miatt ugyanis a korábban lakatlan lakások is kiadó- vagy eladósorba kerültek, és beköltöztek a bérlők vagy vásárlók. A lakatlan lakások száma községekben, nagyközségekben nőtt leginkább. Ezeken a településeken belül a lakatlan lakások aránya a 2011-es 13 százalékról 15 százalékra nőtt, vagyis az összes lakás közel hatoda üres.

A lakáspiaci élénküléssel összhangban van a lakatlan lakások helyzete. A pörgés az országon belül elsőként Budapesten indult el, a vidéki nagyvárosok késleltetve kezdett élénkülni a lakáspiac, így a legnagyobb vidéki városokban, elsősorban az egyetemvárosokban és a gazdaságilag fejlett térségekben a lakatlan lakások száma csökkenni fog. Közben pedig a községekben még több lehet a lakatlan lakás.