A hazai hajógyártással és javítással foglakozó vállalkozások száma 2012 óta tovább csökkent. Amíg 2012-ben 170 ilyen profilú vállalkozás működött az országban, addig jelenleg csak 144. Árbevétel tekintetében mutatkozik meg igazán, hogy mennyire apróra zsugorodott a szektor, hiszen a vizsgált időszak legjobb évében is mindössze 4,7 milliárd forint bevételt tudtak elérni az ilyen profilú cégek, és ez 2016-ra 3,1 milliárd forintra csökkent. Alkalmazotti létszám tekintetében néhány ingadozást kivéve hasonló a tendencia. Az OPTEN cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez az országos érték közelében alakult. Derűlátásra csak az adhat némi okot, hogy a felszámolási eljárások aránya a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, ám a végrehajtások számának magas aránya azt mutatja, hogy a piaci szereplők egy részének pénzügyi helyzete korántsem stabil. Méret tekintetében 2016-ban a piaci szereplők 70,2 százalékát olyan cégek alkották, melyek árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. Milliárdos forgalmat elérő hajógyártó vállalkozás pedig jelenleg nem működik hazánkban.
Az OPTEN kitér rá: az iparág rossz helyzete a kilencvenes évek elején alakult ki. A keleti piacok összeomlása után a nagy hajógyárak (Óbuda, Csepel, Újpest, Vác) bezárták kapuikat, ezzel párhuzamosan a MAHART privatizációjával a hazai teherhajózás is szinte eltűnt hazai és a nemzetközi vizekről. A jelenleg működő vállalkozások elsősorban sport és kedvtelési célú hajókat, csónakokat, jachtokat és vitorlásokat készítenek. Ugyanakkor a gyártás újraindításához szükséges feltételek továbbra is adottak. A megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek még rendelkezésre állnak. És habár az elmúlt években több kísérlet is történt a hazai hajógyártás felélesztésére, sőt 2012-2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotta az ezt megalapozó Nemzeti Hajózási Stratégiát is, az iparág feltámadása azonban, még várat magára.
