Donald Trump akarata győzedelmeskedni látszik: a washingtoni igazságügyi minisztérium versenyhatósága keresztbe tett a két amerikai óriáscég, az AT&T és a Time Warner egybeolvadásának. Az elnök már a választási kampányában is kikelt a szerinte az amerikai fogyasztók kiszolgáltatottságát okozó fúziós terv ellen, és jelezte, hogy hatalomra jutása esetén megtorpedózza a tavaly októberben napvilágot látott elképzelést. Trump és a média feszült viszonyáért az elnök a többi között a CNN-t tette felelőssé, sorozatosan hírhamisítással vádolva a Time Warner égisze alatt működő csatornát. Néhány héttel ezelőtt a környezetéből származó értesülések szerint a Turnerhez tartozó kábeltévék – köztük a CNN hírcsatorna – leválasztása az egyik alapfeltétele lett volna a fúzió jóváhagyásának.
Forrás: AFP
Trump azonban elemzők szerint a kicsinyes bosszú helyett inkább az egész ügyletet ad acta tette, a vélemény- és a választói szabadság értékeire alapozva. A hivatalos magyarázatban az igazságügyi tárca azzal érvel, hogy az Egyesült Államok második legnagyobb telekom cégének számító AT&T, mihelyst megszerzi a Time Warnert, meg fogja emelni a médiaszolgáltató termékeiért, filmjeinek eléréséért kért díjakat, és ezzel nehéz helyzetbe hoz olyan online videotékákat, mint amilyen a Hulu, a Netflix vagy akár az Amazon.
Az áremelés korlátozza a versenyt, s az ostor Trump szerint a kiszolgáltatott médiafogyasztókon csattan. Más kérdés, hogy a 85,4 milliárd dollár értékű fúzió meghiúsításával Trump épp az említett cégeknek kedvez, meggátolva az AT&T médiapiaci felzárkózását. Az AT&T-nél abban reménykedtek, hogy az uniós hozzájárulás megszerzése után Washington sem gördít akadályokat a fúzió elé, bár azzal az előzmények láttán számolhattak, hogy ahhoz bizonyos feltételeket teljesíteniük kell majd.
Noha az egyesülés idei zárása hiú ábránddá vált, terveiről az AT&T nem mond le egykönnyen, és beleáll a vitába: az igazságügyi tárca által hétfőn benyújtott keresetre érvekkel fog válaszolni a bíróságon, hiszen a washingtoni elutasítás szerintük puszta feltevéseken alapszik. David McAtee, az AT&T vezető jogtanácsosa azt állítja, hogy felrúgták a sok évtizedes gyakorlatot, a vertikális felvásárlások rutinszerű engedélyezését. Más lenne a helyzet, ha az AT&T az egyik mobilszolgáltató riválisát vásárolta volna fel. Sőt, egy hasonló vertikális szolgáltatásbővítést hat évvel ezelőtt már engedélyezett az Obama-adminisztráció, akkor a Comcast kábelszolgáltató vette meg az NBC Universalt, annak tévécsatornáival és filmstúdiójával együtt.
Randall Stephenson, az AT&T vezérigazgatója mély csalódással vette tudomásul a döntést, amely minden jogi és észérvnek ellentmond. Közölte, hogy bíróságra mennek, de közben folytatják az egyeztetéseket a tárcával. A CNN sorsa, kiszervezése azonban – jelentette ki – nem lehet tárgyalási alap.
Trump szeptemberben nevezte ki a versenyhatóság élére Makan Delrahimot, aki akkor nem látott kivetnivalót a fúzióban, bár hozzátette, hogy még tanulmányoznia kell az ügyet. Érdekesség, hogy Delrahim a Comcast lobbistájaként dolgozott az NBC Universallal kötött fúzió idején – emlékeztet a Bloomberg. Kérdés, hogy a bíróság tiltott kézi vezérlésnek tekinti-e Trumpnak a CNN-re irányuló Twitter-üzeneteit, amelyekből az utolsót a múlt héten a Fülöp-szigetekről küldte, ahol jobb híján kénytelen volt a hírcsatornát nézni, s amelyről rögtön megállapította, hogy szokásához híven gyenge, és még mindig hamis hírekkel traktálja az embereket. S hogy az üzenet zárszava, a „Lúzerek!” felkiáltás egyben már az ítélet volt-e, arról majd a bíróság dolga lesz dönteni.
