A szövetség szerint az ágazat stabilitása annak köszönhető, hogy a felvásárlási árak igazodnak a költségek jelentős részét kitevő takarmányárakhoz.
Erdélyi István, a szövetség elnöke elmondta, hogy az idei pulykatermelés mennyisége 94-95 ezer tonna körül lesz, amely elmarad az ágazat tavalyi, 101 ezer tonnát meghaladó teljesítményétől. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a januári áfacsökkentés serkentette a belső keresletet.
A szövetség számításai szerint a novemberi és a karácsonyi fogyasztással együtt akár 10 százalékkal is emelkedhet az egy főre jutó éves fogyasztás a tavalyihoz képest, amely Magyarországon tavaly 4,8 kilogramm volt, míg az unióban 3,8 kilogrammot tett ki.
A szövetség vezetői arra is felhívták a figyelmet, hogy számos nemzetközi folyamat gyengítette az exportot. 2016 végén a madárinfluenza miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében a magyar termelők több fontos exportpiacot elvesztettek, köztük Japánt, Dél-Koreát és Dél-Afrikát. A járvány miatt bevezetett kényszerintézkedések – védő és megfigyelési zónák kialakítása, zárlati intézkedések – hatására problémák jelentkeztek a termelésszervezésben is. Negatívan hatott a magyar exportra a lengyel pulykaágazat erősödése is – tették hozzá.
A szövetség tájékoztatása szerint a termelés mintegy 35 százalékát exportálják, 44 százalékát belföldön értékesítik, a továbbfeldolgozott hús pedig a termelés mintegy 21 százalékát adja.
A Pulykaszövetség kitért arra is, hogy az ágazat további fejlődését nagyban elősegítené többek között a gazdaságos üzemméretű telepek kialakításának ösztönzése és a telepek korszerűsítésének támogatása, de az egészségtudatos baromfihús fogyasztás marketing eszközökkel történő ösztönzése is rendkívül hasznos lenne.
