Több gázt kell felhozni!
A magyar kormány álláspontja az, hogy a közös nemzetközi és uniós célok nem befolyásolhatják a tagországok azon jogát, hogy döntsenek saját energiahordozó összetételükről és megvalósítsák saját energiapolitikai céljaikat – jelentette ki Kádár Andrea Beatrix, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a napi.hu és a Noguchi konferenciáján.
A magyar célok egyike a szabályozott árak és a rezsicsökkentés eredményeinek megtartására való törekvés. Ennek kapcsán Kádár Andrea Beatrix emlékeztetett, hogy az E.On által kínált versenypiaci ár a lakosság szűk, csak az évi legalább 2500 köbmétert használó részére vonatkozik, ám egy átlagos hazai fogyasztó évente 804 köbméter gázt használ. E körnek egyedül az állami egyetemes szolgáltató kínál ellátást.
A magyar energiastratégia az atom-szén-zöld energiamix mellett tette le a voksát 2014-ben. A minisztérium illetékese emlékeztetett, hogy tavaly is a paksi atomerőmű adta az ország bruttó hazai áramtermelésének a felét, de a tavaly zárult üzemidő-hosszabbítási program ellenére a létesítmény blokkjait le kell állítani 2032 és 2037 között. A kormány erre felkészülve döntött 2014-ben a majd kieső egységek pótlásáról, azaz a Paks II. atomerőmű megépítéséről. Csak így garantálható ugyanis a hosszú távon a kibocsátásmentes és megfizethető árú áramtermelési mód fenntartása.
Kiemelt célja a kormánynak a megújuló alapú termelés növelése is, ami viszont feltételezi a kiegyenlítő kapacitások bővítését. A villamos energia rendszer egyensúlyának fenntartására leginkább a piaci kereslethez rugalmasan igazodó és a legjobban szabályozható gázüzemű létesítmények alkalmasak.
A magyarországi energiaellátásban prioritás marad a gáz használata, a földgáz meghatározó részéhez jelenleg orosz forrásból jutunk. A gáz további térségekből való beszerzését a szomszédos országokkal való összeköttetések további bővítése, és észak-dél gázfolyosó majdani használata segítheti. E téren a legutóbbi előrelépés a Románia felőli behozatalt segítő magyar-román megállapodás megkötése volt. Hasonló súlyú intézkedés volt a magyar-szlovák interkonnektor átadása.
A magyar kormánynak a belföldi szénhidrogén-termelés növelése is kiemelt szándéka. Hazai forrásból származik a belföldön felhasznált földgáz mintegy ötöde, de az elmúlt években felhozott, évi 1,5-2 milliárd köbméter körüli mennyiség folyamatos csökkenést jelez.
E trend megfordítása érdekében a kormány két fontos intézkedést hozott az elmúlt években: csökkentette a bányajáradékot, és megújította a koncessziós rendszert, vele pedig szintén lefaragta a szénhidrogén-koncessziók minimális bányajáradékának alsó határát. Célját elérte: a hazai szénhidrogén-koncessziós pályázatok vonzóbbá váltak a befektetők számára. 2013 óta öt tendert írt ki, 85 százalékban szénhidrogén, 15 százalékban geotermikus projektekre. E pályázatok eredményeként már 24 szerződés született a tendergyőztesekkel, 8,5 milliárd forint koncessziós díj folyt be az államkasszába, a 2017-es tender lezárásaként pedig öt további szerződéskötés van folyamatban. 2016-ban már kicsit nőtt a hazai földgáztermelés.
A helyettes államtitkár méltatta a térségi villamos energia piacok összekapcsolódását is, amiben nagy szerep jutott a magyarországi rendszerirányítóra, a Mavirra.
