Közel az elvi megállapodás az és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről – jelentette be február elején Jyrki Katainen gazdasági növekedésért felelős uniós biztos. A március közepén kirobbant újabb brazil húsbotrány azonban fékezi a folyamatot, de az uniótól eddig nem érkezett megnyugtató válasz az agrárszakmai szervezetek aggodalmaira.
A Baromfi Termék Tanács (BTT) szerint például Brüsszelnek feltételül kellene szabnia, hogy az EU-ba csak az unió állategészségügyi előírásai szerint termelt, biztonságos termékek juthassanak be. Márpedig – ahogy a húsbotrányok mutatják – ez nem így van. A magyar kormány jelezte Brüsszelben, hogy ellenzi az EU–Mercosur megállapodást, mert olcsó tömegtermékek árasztanák el az uniós belső piacot.
Az ügyben e hét elején Erdős Norbert EP-képviselő több írásbeli kérdést is feltett az Európai Bizottságnak (EB). Mint kifejtette,
két baromfihúsbotrány is kirobbant Brazíliában, miközben a hírek szerint az eredeti megállapodástervezetben lévő 410 ezer tonna vámmentes baromfihúskvótát 78 ezer, majd állítólag 100 ezer tonnával emelné meg a bizottság.
A képviselő rákérdezett, hogy ez, illetve a bő 600 ezer tonna etanol, 80 ezer tonna rizs és jelentős mennyiségű cukor vámmentes behozataláról szóló hírek igazak-e. Rákérdezett, hogy az EB milyen gazdasági és közegészségügyi hatást vár a brazil importtól, ha az ottani hatóságok nem szavatolják a baromfihús biztonságát.
Eközben az EB jelentést publikált arról, hogy az állatjóléti követelmények hogyan hatnak az uniós állattartók versenyképességére. Fő megállapítása szerint kevésbé befolyásolják az európai állattartók piaci pozícióit. Ám a képviselő szerint nehezen képzelhető el, hogy ne alakuljon ki számottevő versenyképességi különbség a harmadik országok termelői számára.
A 2015-ös tojótyúk-tartási szabályok például mintegy 12 százalékkal drágították a tojástermelést az EU-ban, miközben Brazília, Thaiföld vagy Ukrajna nem alkalmazza e szabályokat, s onnan szabadon jöhet be tojás az uniós piacra.
A képviselő azt is firtatta a bizottságnál, hogy mennyire vizsgálták ezeket a versenyképességi különbségeket, és találtak-e ilyen eltéréseket.
Erdős Norbert egy 2016-os tanulmányt is idéz, amely szerint a szabadkereskedelmi megállapodások a marhahúsnál 8-26, a baromfihúsnál 1,5-3, a birkahúsnál 3, a rizsnél 8-13 százalékos termeléscsökkenést idéznének elő. Mivel a mezőgazdaság még mindig az egyik fő foglalkoztató az európai vidéki térségekben, csak olyan megállapodás támogatható, amely nem okoz tényleges veszteségeket számukra, és nem növeli az elvándorlást.
A Baromfi Termék Tanács egyetért azokkal a felvetésekkel, amelyeket Erdős Norbert írásbeli kérdései tartalmaznak, s határozott fellépést vár az ellen, hogy a kifogásolható minőségű dél-amerikai baromfihúsok az uniós piacon megjelenhessenek. A legutóbbi baromfihúsbotrány ugyanakkor rövid távon kedvezhet az uniós termelőknek, mivel ha csökken a brazil importnyomás, az európai piacon emelkedhetnek az árak – mondta a Világgazdaság kérdésére Csorbai Attila, a BTT elnök-igazgatója.
Hárommilliárdos beruházás a Ságánál
Tízmillió eurós, hároméves beruházási tervet fogadott el a sárvári Sága Foods Zrt. tulajdonosa, az angol Bernard Matthews csoportot 2016-ban megvásárló, szintén angol Boparan Holdings. A programban a társaság megújítja két sárvári üzeme egyikét, és modernizálja a szárnyas sonka gyártását. A legnagyobb hazai szárnyaskésztermék-gyártónak számító, 312 fős Sága tavaly 400 millió forinttal, 9,2 milliárd forintra növelte forgalmát, 69 milliós adózás előtti eredménye pedig 111 milliós növekedés az előző évihez képest.
