Cégvilág

Bőven van még tartalék a hozamokban

Stabilizálhatja az árakat, aszályos években pedig hirtelen áremelkedést is okozhat, hogy már 2,5 millió tonna kukorica ipari feldolgozására van kereslet Magyarországon – áll A Falu című folyóiratban megjelent tanulmányban. A hozamokon viszont még van javítanivaló.

A magyar gabonavertikum a földrajzi adottságaink és a termelési kultúránk miatt nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek mondható – áll a Popp József, Harangi-Rákos Mónika, Antal Gabriella és Oláh Judit által jegyzett, A búza és kukoricavertikum versenyképességének kilátásai című tanulmányban. Az uniós tagság sok újat hozott a gabonaágazatban, megváltoztak például a célpiacok, a gabonakereskedelem termékösszetétele és értéke is. A szerzők szerint az Európai Unióhoz való csatlakozással járó jövedelemtámogatás és jövedelembiztonság jó alapot teremt a búza- és kukoricapiaci szereplők számára a következő évek jövedelmező gazdálkodásának fenntartására.

A magyar agroökológiai adottságok viszonylag kedvezők a kukorica és a búza termelésére is, és általában 1-1 millió hektár körül alakul e két növény vetésterülete.

A technológiai előrehaladás ellenére nagy a termésingadozás a növénytermesztésben
Forrás: Petőfi Népe/Bús Csaba

Bár az utóbbi időszakban emelkedtek az átlaghozamok, a hazai termelés meglehetősen szélsőséges értékek között mozog. Az Európai Unió termelőinél az átlaghozam-növekedés még mindig emelkedő tendenciát mutat. A magyar termelők lemaradását jelzi, hogy a hazai átlagok a normál évjáratokban a kukoricánál 20-30, a búzánál és az árpánál 40-45 százalékkal maradnak el a piacvezető országok hozamától. Az is igaz ugyanakkor, hogy az éghajlatváltozás hatásaként a vitathatatlan genetikai és technológiai előrehaladás ellenére megnőtt a termésingadozás a növénytermesztésben.

A búzatermelésben a mostani termésátlaggal az uniós rangsorban hátul szerepelünk, míg a kukorica termésmennyisége alapján Magyarország a második-negyedik helyre rangsorolható az EU-ban. A kukorica termésátlaga az EU15 országaiban – amelyek Magyarországnál korábban csatlakoztak a közösséghez – 1990 óta gyorsabban növekedett, mint a magyar termelőké. A tanulmány szerzői szerint a magyar termelők professzionális hozzáállásával a hazai átlaghozamot már középtávon is 20-30 százalékkal növelni lehet.

A kukoricáéval ellentétben a búza európai átlaghozamai csak szerény mértékben emelkedtek. Magyarországon is legfeljebb stagnálásról beszélhetünk, miközben Lengyelország húsz év alatt 25 százalékkal növelte átlagtermését.

A tanulmány szerint, noha Magyarország világszinten is meghatározó vetőmag-előállító, az őszi búza vetőmag-felújítási aránya – azaz a minősített, fémzárolt vetőmag használata – csak 20-25 százalék között van. Az EU-csatlakozásig ez jóval magasabb szinten volt, de az elmúlt évtizedben rosszul felfogott takarékossági szempontok domináltak. Az utóbbi évek gyakorlata viszont megmutatta, hogy a piacon a minőségi termékeket keresik, ezek előállításának pedig feltétele a fémzárolt vetőmagok használata.

Magyarország búzafelhasználása egy jó termésű évben kevesebb, mint a termés fele. Őrlésre legfeljebb 1,1 millió tonna, takarmánynak 1 millió tonna szükséges, vetőmagként pedig 0,3 millió tonna hasznosul. A tanulmány szerint a negyedmillió tonnás kapacitású Visonta Projekt Kft. búzafeldolgozó üzemének belépésével a belső felhasználás legfeljebb 2,6 millió tonnára bővülhet. Mivel a búza felvevőpiacának igénye a kiszámíthatóság, a stabilitás és a minőség, elsődleges cél, hogy az évjárati hatásokat kizárva megfelelő mennyiségű, a felhasználási céloknak megfelelő minőségű legyen a termény.

A magyar gabonapiacra is erősen hat a bioüzemanyagok gyártása, ami tovább növekedhet. A Magyarország megújulóenergia-irányelvében 2020-ra meghatározott cél teljesüléséhez szükséges 475 ezer tonna etanol előállítása 1,55 millió tonna kukorica feldolgozását feltételezi.

Ez az átlagos években 240 ezer hektáron termelhető meg, vagyis a kukoricaterület negyedén. Magyarországon a bioüzemanyagok kötelező részaránya a benzinben és a gázolajban is 4,9 százalék, vagyis nem éri el az Európai Bizottság által a hagyományos bioüzemanyagokra bevezetett 7 százalékos korlátot.

A nagy gyártók közül a szabadegyházi Hungrana több mint egymillió tonna kukoricát dolgoz fel, és további egymillió tonnára van szüksége a Pannonia Ethanol dunaföldvári gyárának. A Kall Ing­re­­dients Trading Kft. tavaly ősszel átadott tiszapüspöki feldolgozója további 530 ezer tonna kukoricát vesz fel az izocukorgyártáshoz, így évi mintegy 2,5 millió tonnára bővül az ipari célra felhasznált kukorica mennyisége. A teljes belföldi kukoricafelhasználás 4,6 millió tonna. A tiszapüspöki feldolgozó piacra lépésétől biztos felvevőpiacot és az árak stabilizálódását várják a termelők. De aszályos években hirtelen áremelkedést is okozhat az ipari feldolgozás ilyen magas aránya, ami a kukoricatermelőknek kedvező, az állattenyésztőknek viszont kedvezőtlen forgatókönyv lenne.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek