Mint újságírók előtt elmondta, nagyon fontos dokumentumról van szó, hiszen a paksi egyike azoknak a Roszatom-projekteknek, amelyek az Európai Unióban valósulnak meg – a másik a Fennovoima finnországi beruházása –, ezért feladatot ad a tervezőknek, hogy megfeleljenek a nemzetközi viszonylatban is nagyon szigorú európai előírásoknak.
Tegnapi előadásában az államtitkár ismertette a nukleáris hulladékok magyarországi kezelésének helyzetét. E téren Magyarországnak, mint kis országnak, azt fontos tudnia, hogy milyen eredményeket értek el és milyen szolgáltatásokat kínálnak a nagyobb erőforrással rendelkező és e téren kutató, fejlesztő országok.
Először Paks II. kiégett üzemanyagai is a blokkok területén lévő pihentetőmedencébe kerülnek tíz évre, majd – a mostani megoldáshoz hasonlóan – átmeneti tárolóba. Ez utóbbi tervezése tart, a tárolók a paksi új blokkok mellett lesznek. Ilyenek könnyen építhetők, mert már több technológia áll rendelkezésre. A nemzeti program szerint a hulladékok végső elhelyezéséről együtt kell gondoskodni a mostani és az új blokkok esetében.
Több, végső tárolási mód közül lehet majd választani, Oroszország és Franciaország például a kiégett üzemanyagok újrahasznosítására összpontosít. Ekkor a hulladékcsomag sokkal kisebb, és másféle tárolólétesítményben is lehet gondolkodni.
A ma működő blokkok a 2030-as évek végéig üzemelnek, az újak a 2080-as évek végéig, esetleg tovább, így elég lehet, ha az évszázad végére áll rendelkezésre a végleges tároló.
Három megállapodás Szocsiban
Tegnap Szocsiban három olyan megállapodás született, amely a hazai atomiparhoz kapcsolódó vállalatoknak nyújtandó további segítségről szól. Az elsőt magyar részről Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója írta alá a Magyar Atomfórum Egyesület elnökeként annak érdekében, hogy információcsere alakulhasson ki a Roszatom és az Atomfórumot alkotó, mintegy negyven vállalat között. Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója két szerződést kötött a Rusatom Service vállalattal az atomerőműhöz szükséges orosz berendezések használatáról és a műszaki tudás átadásáról.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
