Hatalmas fordulat ez a British Petroleum történetében, amely az olajipar egyik legnagyobb szerencsétlenségét okozta 2010-ben, amikor a Deepwater Horizon nevű olajfúró tornya a Mexikói-öbölben felrobbant. A tragédia következtében a cég a mai napig nyögi az összesen több mint 65 milliárd dollárra rúgó kártérítések és büntetések kifizetését. Az új azonban arra vall, hogy az olajgigász helyzete sokat javult.
Fotó: AFP/Horst Galuschka/dpa
Ennek további jele, hogy négy éve először növelné negyedéves osztalékát, mégpedig 2,5 százalékkal 10,25 centre. Ráadásul egy 6 milliárd dolláros részvény-visszavásárlást is bejelentettek, amelyet részben néhány upstream egység értékesítéséből fedeznének. A BP az Eagle Fordban, Haynesville-ben és a Permian-medencében található kitermelőegységeket a Shell és a Chevron orra elől kaparintotta meg, ezzel 57 százalékkal növelve szárazföldi kitermelési kapacitását az USA-ban.
Az új szerzemény a három területen 4,6 milliárd hordónyi kőolaj-egyenértékes energiaforrást rejt magában, ami napi 190 ezer hordós termelést tesz lehetővé.
A britek szerint a tranzakció révén úgy tudják a cég egy részvényre eső nyereségét és cash flow-ját felpörgetni, hogy közben a vállalat eladósodottságát a 20–30 százalékos sávon belül tartják.
A BHP Billiton pedig végre megszabadul ettől a hét éve 20 milliárd dollárért vásárolt katasztrofális befektetéstől, melyet tavaly augusztus óta árult, nem utolsósorban az amerikai Elliott Management aktivista befektető mögött felsorakozó részvényesei nyomására. A BHP befektetői elégedettek az üzlettel, hiszen a vételárat mindössze 8 és 10 milliárd dollár közé várták, ráadásul a bányavállalat úgy döntött, hogy az értékesítésből befolyó bevételt kiosztja a részvényeseknek. Az elemzők is üdvözölték, hogy a BHP pénzért, és nem csereügylet keretében értékesítette szárazföldi érdekeltségeit, és így a sokkal nyereségesebb tengeri bányászatra tud koncentrálni. A BP egyébként a vételárat az ügylet véglegesítésétől számított hat hónapon belül részletekben fizetné meg, és abból 5,25 milliárd dollárt új részvények kibocsátásából fedezne.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
