Amerikai offenzívát indított a British Petroleum

Hatalmas fordulat ez a British Petroleum történetében, amely az olajipar egyik legnagyobb szerencsétlenségét okozta 2010-ben, amikor a Deepwater Horizon nevű olajfúró tornya a Mexikói-öbölben felrobbant. A tragédia következtében a cég a mai napig nyögi az összesen több mint 65 milliárd dollárra rúgó kártérítések és büntetések kifizetését. Az új befektetés azonban arra vall, hogy az olajgigász helyzete sokat javult.

Ennek további jele, hogy négy éve először növelné negyedéves osztalékát, mégpedig 2,5 százalékkal 10,25 centre. Ráadásul egy 6 milliárd dolláros részvény-visszavásárlást is bejelentettek, amelyet részben néhány upstream egység értékesítéséből fedeznének. A BP az Eagle Fordban, Haynesville-ben és a Permian-medencében található kitermelőegységeket a Shell és a Chevron orra elől kaparintotta meg, ezzel 57 százalékkal növelve szárazföldi kitermelési kapacitását az USA-ban.

Az új szerzemény a három területen 4,6 milliárd hordónyi kőolaj-egyenértékes energiaforrást rejt magában, ami napi 190 ezer hordós termelést tesz lehetővé.

A britek szerint a tranzakció révén úgy tudják a cég egy részvényre eső nyereségét és cash flow-ját felpörgetni, hogy közben a vállalat eladósodottságát a 20–30 százalékos sávon belül tartják.

A BHP Billiton pedig végre megszabadul ettől a hét éve 20 milliárd dollárért vásárolt katasztrofális befektetéstől, melyet tavaly augusztus óta árult, nem utolsósorban az amerikai Elliott Management aktivista befektető mögött felsorakozó részvényesei nyomására. A BHP befektetői elégedettek az üzlettel, hiszen a vételárat mindössze 8 és 10 milliárd dollár közé várták, ráadásul a bányavállalat úgy döntött, hogy az értékesítésből befolyó bevételt kiosztja a részvényeseknek. Az elemzők is üdvözölték, hogy a BHP pénzért, és nem csereügylet keretében értékesítette szárazföldi érdekeltségeit, és így a sokkal nyereségesebb tengeri bányászatra tud koncentrálni. A BP egyébként a vételárat az ügylet véglegesítésétől számított hat hónapon belül részletekben fizetné meg, és abból 5,25 milliárd dollárt új részvények kibocsátásából fedezne.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható