Engedélyt kapott Oroszlány

Az idei évtől két éven át elvben ismét termelhet áramot a Vértesi Erőmű Zrt.-hez tartozó oroszlányi (bokodi) erőmű, legalábbis erre vonatkozó engedélyt kapott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól. A létesítmény már három éve nem állít elő villamos energiát, a berendezései pedig legfeljebb kétévnyi további működést tennének lehetővé, mert az úgynevezett maradó idejük 2020. december 31-ig szól. (Négy Rafako márkájú kazánról, két Skoda és két Láng turbináról, négy-négy Ganz generátorról és főtranszformátorról és az előbbieknél fiatalabb, Lurgi füstgáz-kéntelenítőről van szó.) Az erőműhöz tartozó bánya bányászati jogi engedélye viszont határozatlan idejű.

A Mavir honlapján nincs nyoma, hogy elindult volna az áramtermelés a négy, 120 megawattos feketekőszén-biomassza tüzelésű bokodi blokkban, a korábbi hírek is az ottani áramtermelés végleges leállításáról szóltak, és – mint a Vértesi Erőműnél a Világgazdaság kérdésére megerősítették – nincs is napirenden a villamos energia előállításának újraindítása.

„Az Oroszlányi Erőmű konzerválásáról és a telephely hasznosítási lehetőségeinek feltérképezéséről még 2015-ben született tulajdonosi döntés. A mostani, technikai jellegű intézkedés a korábbi döntés folyománya, mert az erőmű szüneteltetésére vonatkozó korábbi hatósági engedély 2018. december 31-én lejárt. Egy érvényes működési engedéllyel és annak kapcsolódó engedélyeivel (IPPC, vízjogi engedélyek) rendelkező telephely pedig értelemszerűen sokkal nagyobb értéket képvisel” – állt a Világgazdaságnak küldött válaszban. Mint hangsúlyozták, még nincsen szó konkrét tüzelőanyag-felhasználásról és áramtermelési teljesítményről sem, amelyekre lapunk rákérdezett. „Az erőmű tulajdonosa keresi az új lehetőségeket, és elkötelezett a telephely energetikai célú hasznosítása mellett” – hangsúlyozták.

Ez egyébként változás ahhoz képest, ami a Vértesi Erőmű 2017-es üzleti jelentésében áll: a társaság előretekintő szemlélete alapján tervezi a hő- és villamosenergia-szüneteltetés meghosszabbítását három évvel (2019. január 1-jétől), így az ötödik és hatodik kazetta rekultivációját 2022-ben kellene megkezdeni. Ezen indok alapján a rekultiváció többletköltségeként várhatóan felmerülő tízmilliárd forintot öt évre elosztva tervezi a társaság céltartalékként megképezni, az első részlet 2017-ben sorra is került. Az MTI 2015-ben, a szenes blokkok bezárásának bejelentésekor azt írta, hogy „a társaság becslései szerint az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamosenergia árába épített támogatás nyújtana fedezetet.”