Kulturális örökség lett a kékfestés

A hét elején a pápai Kékfestő Múzeumban átadták azt a dokumentumot, amely a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánítja, ezzel már négy magyar vonatkozású elem szerepel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) reprezentatív listáján.

A mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az UNESCO listáján – közölte Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette: a kékfestés tudománya családon belül öröklődő hagyomány, amely nem tanulható meg az iskolapadban. Olyan mesterség, amelyhez nélkülözhetetlenek a kémiai, fizikai, matematikai ismeretek, és művészi véna is szükséges hozzá.

A felvételt igazoló UNESCO-dokumentumot az ünnepségen adták át a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek, valamint elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományainak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó.

Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy három és fél évvel ezelőtt indult el a kékfestés a hungarikummá válás útján, és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere elmondta: bár nem városi tulajdon a Kékfestő Múzeum, az önkormányzat mégis áldoz ebben az évben a felújítására, hiszen elkötelezett a kékfestés hagyományának ápolása mellett.

A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közös jelölése nyomán.