Patthelyzet az ukrán határon
Szélsőséges esetben ma és esetleg további napokon sem érkeznek vonatok a magyar–ukrán határon a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) számára, ugyanis a társaság nem fogadta el az ukrajnai partnere által csak néhány nappal korábban bejelentett, de január 1-jétől hatályos áremelést. Az Ukrzaliznica annyira megemelte a tolatás és a vontatás, valamint a kocsibérlés díját, hogy emiatt az RCH költségei a záhonyi térségben mintegy 50 százalékkal emelkednének, erről a társaság kedden tájékoztatta a Világgazdaságot. Lapunk már korábban úgy értesült az Ukrajnán át Oroszországból várt szállítmányok hazai megrendelőitől, hogy keleti szomszédunknál hatalmas a tehervagonhiány, akinek viszont van kocsija, az kiskirály lehet a piacon. Bár erre nem panaszkodott az RCH igazgatósági elnöke, Kovács Imre, de hiába kezdeményezett egyeztetést a megemelt szolgáltatási díjakról. Nyilatkozata szerint egyébként ő maga is csak ma tudja meg, hogy a cége szerelvényei továbbra is átléphetik-e az ukrán–magyar határt.
Az RCH egyébként minden évben ősszel indítja meg partnereivel a következő évre vonatkozó díjakról szóló egyeztetést – a 2019-re érvényes tarifaemelésről a Világgazdaság is beszámolt –, így ők már időben tisztában vannak a várható költségterheikkel. Most viszont, ha az RCH rákényszerül az ukrán emelés elfogadására, akkor a pluszterheket kénytelen lehet továbbhárítani a megrendelőire. Az emelés miatt ugyanis a Záhony térségére jutó kiadásaik lapunk információi szerint 20-30 százalékkal emelkedhetnek.
Amíg a két társaság meg nem állapodik, feltorlódhatnak a tehervonatok a határ ukrajnai oldalán, főleg, mert máris több ezer kocsi várakozik. További torlódástól azonban talán nem kell tartani, azokat a szerelvényeket várhatóan el sem indítja az ukrán fél, amelyekre megítélése szerint a szerződése már nem terjed ki. Viszont a már úton lévőket vélhetően kezelni fogja.
Kovács Imre cáfolta az Ukrzaliznica állítását, hogy nincs a feleknek érvényes idei szerződésük. Mint keddi közleményében rámutatott, ha épp nincs bilaterális szerződés, akkor érvénybe lépnek azok a nemzetközi megállapodások, amelyek az ukrán társaságra is vonatkoznak.
Az igazi probléma egyébként nem a határon, hanem a vasérc-, ásványolaj-, szén- és más szállítmányokat Ukrajnán át váró társaságoknál jelentkezik. Nem csak magyarországi megrendelőkről van szó, ugyanis az áremelést visszautasította a szlovák, a lengyel és a román vasúttársaság is, így az esetleges ukrán export- és tranzitstop nemcsak az érintett országok cégeit, hanem azon vállalkozásokat is érinti, amelyek e négy országon keresztül várnak szállítmányokat. Az érintett összes ukrán határátmenetben ez éves szinten 32 millió tonna árut jelent, a magyarországin pedig négymillió tonnát.
