Aktívabb szerepre készül idén Magyarországon az Eximbank
Tavaly 4,99 milliárd forintos nyereséget ért el a magyar állam százszázalékos tulajdonában lévő Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. – olvasható a cég beszámolójában. Az Eximbank elsődleges célja a magyar export banki eszközökkel való támogatása, nem pedig a profitmaximalizálás – áll a társaság üzleti jelentésében –, ám a cég nem nonprofit jelleggel működik, ezért fontos az eredménye. A bank 2017-ben is nyereséges volt, akkor 4,6 milliárd forintnyi adózott eredményt jelentett. Ez tavaly 368 millió forinttal emelkedett, elsősorban a fizetett kamatok jelentős csökkenése folytán. A mérlegfőösszeg 939,7 milliárd forintról 973,6 milliárd forintra emelkedett. Az eredményből a bank osztalékot nem fizet, az teljes egészében az eredmény- és az általános tartalékba kerül.
Az éves eredmény megítélését árnyalja, hogy csak tavaly – a rendes működési szokások szerint – a központi költségvetés 26,7 milliárd forintos kamatkiegyenlítési támogatást nyújtott az Eximbanknak. Az előző évben ez a támogatás meghaladta a 27 milliárd forintot, vagyis a bank valóban nyereséges volt, de ezt csak az állami támogatással érte el. A kamatkiegyenlítés egyfajta támogatás, amelynek segítségével kedvező feltételekkel tudják nyújtani a hiteleiket. Mindez abból következik, hogy a bank elsődleges célja az export fejlesztése, ehhez kap hosszú évek óta költségvetési támogatást.
Az Eximbank más hitelintézetekkel szemben fennálló követelése 2018 végén 594,4 milliárd forint volt, 4,9 milliárd forinttal haladta meg az előző évi értéket. Tavaly 216 milliárd forint értékben folyósított hitelt más bankoknak – ezek teljes egészében a refinanszírozást szolgálták. Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya, amely 274,2 milliárd forint volt, 11,3 százalékkal növekedett 2017 vége óta.
A hitelintézet a 2021-ig kidolgozott stratégiájában lefektetett célok szerint emelné a jelenleg 15 százalékra tehető közvetlen külföldi kockázatvállalású konstrukciók arányát, emellett növelné részvételét az exportösztönzésben. A közvetlen külföldi kockázatvállalás bővítésével párhuzamosan csökkentenék a hazai refinanszírozás súlyát, ez 2021-re 40 százalékra mérséklődne. A teljes belföldi hitelportfólióban viszont jelentősen növelik a beruházási és fejlesztési konstrukciók arányát, vagyis idehaza is nagyobb szerepvállalásra készül az Eximbank. A kkv-ügyfelek száma már ma az is ügyfélszám 80 százalékát adja, de a bank ezt tovább kívánja növelni – valószínűleg nem függetlenül a kormány kkv- és exportstratégiájától, amelyben hasonló célokat fogalmaztak meg. A kkv-ügyfelek hitelaránya a tervek szerint 2020-ra érheti el a hitelportfólió felét.
A bank tavaly két nagyobb befektetési alapot indított el, az Enter Tomorrow Europe (ETE) alapban 50 százalékos részt vásároltak 25 millió euró (8 milliárd forint) értékben, ám ebből csak 2,5 milliót fizettek ki, a maradék 22,5 millió eurót a függő kötelezettségek között mutatták ki. Az ETE egy viszonylag széles iparági fókuszú közép-európai kockázati alap, amelyet a Mol csoporthoz köthető Lead Ventures Alapkezelő Zrt. kezel. A másik a kínai bankok által gründolt luxemburgi bejegyzésű SINO-CEE Fund, amely ipari gyártási, infrastrukturális, mezőgazdasági és fogyasztási szektorokban működő cégekbe fektet be, maximum 500 millió euró összeghatárig.
