A feldolgozóipar 1,5 százalékát alág, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3,7 százalékkal maradt el tavaly az egy évvel korábbi, 7,5 százalékos növekedéstől – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából. A külpiaci eladások – amelyek az összes értékesítés több mint háromnegyedét teszik ki – 4,8 százalékkal csökkentek, a hazaiak pedig 1,2 százalékkal nőttek tavaly. A három szegmens közül a 46 százalékot képviselő bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 1,1, a 33 százalékos súlyt adó textíliáé 1,9 százalékkal mérséklődött, a legkisebb ágazat, a ruházati termék pedig 11,6 százalékkal esett vissza.
A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásának teljesítménye hullámzó, hosszabb idősorokat nézve azonban egy adott sávon belül mozog.
A tavalyi év nem volt kiugróan rossz, egy kis visszaesés ugyan látszik, de a szektor 2019 első felében máris korrigált. A textil- és ruhaipar még ma is 30 ezer főt foglalkoztat, de rendkívül elaprózódott szerkezetben, a cégek 80-90 százaléka kkv, azon belül is magas a tíz főnél kisebb létszámú cégek száma
– mondta a Világgazdaságnak Kokasné Palicska Lívia, a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) elnöke. A szektor teljesítménycsökkenésének egyik fő oka a munkaerőhiány.
Egyes területeken annyira lecsökkent a létszám, hogy többen bezárják a céget, mert nem tud rentábilisan működni.
A munkaerő-utánpótlás is óriási probléma, csökken az oktatási intézménybe bekerülők száma, de a képesítést szerzőknek is csekély aránya választja ezt a pályát.
Az MKSZ elnöke szerint szükség lenne a képzés átalakítására, jobban az ipar igényeire kellene szabni, hiányoznak az oktatásból a digitális kompetenciák, az új technológiák és az oktatók szakmai továbbképzése.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
