A nyelviskolák piacára az elmúlt időszakban az uniós és állami pályázatok nagy hatást gyakoroltak, a támogatott nyelvi képzéseket ugyanis – jó esetben – nyelvoktatással foglalkozó vállalkozások végzik. Egyes pályázatok miatt olyan tanulók is megjelentek, akiknek nem lett volna lehetőségük képezni magukat. De nemcsak rászorulók vagy leszakadó térségekben élők vehettek részt ingyenes képzéseken, a diplomamentő programnál például jövedelmi viszonyoktól függetlenek voltak a kritériumok. Akik a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsga megszerzése miatt vettek részt ingyenes oktatásban, azoknak a többsége egyébként is megjelent a nyelviskolapiacon, csak a képzésért az állam fizetett. Az uniós és állami programok lendületet adtak az érintett iskoláknak, növekszik a diáklétszám, gyakran más intézmények potenciális tanulóit szerzik meg az „ingyenes” tanfolyamokkal.
„Azoknak a diákoknak a száma, akik a diplomájukhoz szükséges nyelvvizsga megszerzése miatt tanulnak nyelviskolában, évről évre újratermelődik. Ez a jelenség megszűnhet, ha 2020-tól valóban csak nyelvvizsga birtokában lehet jelentkezni a felsőoktatásba” – mondta a Világgazdaságnak Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Hozzátette: ez az intézkedés a várakozások szerint pusztán csak lefelé tolja a nyelviskolák diákjainak átlagéletkorát, számottevő létszámbeli változást nem okoz. Az oktatással foglalkozó cégek vezetőinek jelentős része arra számít, hogy megnő a nyelvvizsgák iránti érdeklődés, az érintettek zöme viszont a jelenlegi tanulóiknál fiatalabb lesz. Ennek oka, hogy a diákok megkapják azt az óramennyiséget az általános és középiskolában, amennyi elegendő a középfokú nyelvvizsgán elvárt tudás megszerzéséhez.
Ezek mind olyan körülmények, amelyek tovább erősítik a nyelviskolák pozícióját. Az egyesület alelnöke elmondta, hogy tavalyhoz hasonlóan az idén is fellendülést érzékelnek a piacon, ezt a tendenciát pedig befolyásolják az ingyenes tanfolyamok. A növekedés a gazdasági helyzet általános javulásával is összefügg, a magasabb jövedelemmel rendelkező lakosság tagjai közül többen és többet költenek önképzésre. A nyelviskolák piacáról azonban nincsenek iparági adatok, se elemzések, az egyesületi tagok eredményeiből és beszámolóiból következtetnek a fenti folyamatokra. Egyre többen preferálják a csoportossal szemben az egyszemélyes oktatást. Ez pedagógiai és szervezeti problémákat is felvet, ugyanis a kis csoportos oktatás általában sokkal hatékonyabb, érdekesebb és motiválóbb az egyszemélyesnél.
Szervezeti szinten a tanárhiány okoz nehézségeket, ami részben az elvándorlás, részben a pályaelhagyás számlájára írandó, de sok nyelvtanár a kedvező adózási lehetőségek miatt a magánoktatás mellett dönt. Az így megszerezhető fizetéssel nehéz versenyezniük a nyelviskoláknak, amelyek a tanárok foglalkoztatása után minden járulékot és költséget megfizetnek. Légrádi Tamás szerint a nyelvtanulást segítő mobilalkalmazások nem jelentenek konkurenciát a nyelviskoláknak, inkább kiegészítik azok szolgáltatásait. Az applikációk hasznosak és jó gyakorlási lehetőséget teremtenek, sőt van, aki már a második vagy harmadik nyelv tanulásánál szinte egyedül tud haladni ezekkel az alkalmazásokkal, amelyek azonban nem helyettesítik a nyelviskolákban hozzáférhető oktatást.
Két nagy roham
A piacon egy évben kétszer tapasztalható dömping, a legtöbb diák szeptemberben és januárban iratkozik be egy-egy tanfolyamra. Ezért is időzítették a szervezők, a nyelvtanulással foglalkozó legnagyobb programot, a LinguaFestet – korábban Nyelvparádé – szeptember 7-re, amellyel az a céljuk, hogy a nyelvtanulóknak tippeket és útmutatást adjanak. | VG
