Pontosan hány ember hiányzik jelenleg a magyar munkaerőpiacról?
Az MGYOSZ a tagszervezetein, illetve a tagvállalatain keresztül nagyjából 200-250 ezer fős hiányt tapasztal. Pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek, mert az üres álláshelyek számát a munkaadók vagy bejelentik, vagy nem. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan közöl adatokat, de mivel azok csak a bejelentett üres álláshelyeket jelzik, nem szabad rájuk alapozni. Ami viszont a számoknál fontosabb, hogy a deficitből adódóan milyen fejlesztések nem valósulnak meg a cégeknél. Egyre többen gondolkodnak úgy, hogy beruháznának, piaci igény is lenne rá, de végül elhalasztják, mert a fejlesztéssel létrejövő pozíciókat nem tudják kivel feltölteni. Amit ebből látni kell, az az, hogy ennek ellenére a magyar gazdaság jól teljesít, de ettől csak jobban növekszik a munkaerőigény. A munkaerő hazai kínálata viszont szűkül – főleg demográfiai okokból –, amivel párhuzamosan nő a munkaerőhiány is. Ez sajnos a magyar társadalomba van kódolva a következő húsz-huszonöt évre, és ha a gazdaság fejlődésében nem lesz nagy törés, úgy együtt kell élnünk vele.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
A hiányt azért lehet kezelni.
A problémára megoldás lehetne a munkaerő-kereslet szűkítése, ha növekedne a gazdaság termelékenysége és hatékonysága. Sokkal differenciáltabb beruházástámogatási politika kellene, mert be kell látni, hogy több munkahelyre már nem igazán van szükség, úgysincs kivel betölteni. Új munkahelyek létrehozását csak a nagy hozzáadott értéket előállító, relatíve kisebb létszámigényű ágazatokban kellene állami és uniós forrásokból segíteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy amelyik ágazatban nagy a munkaerőigény, ott nincs helye a támogatásnak, csak nem az új kapacitások megteremtésére, hanem a hatékonyság növelésére kellene koncentrálni. Ezt az elvet kellene érvényesíteni a kormányzati támogatási politikában, illetve az európai uniós források elosztásánál.
A teljes interjút a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
