BUX 50,904.91
-1.00%
BUMIX 4,315.39
+1.05%
CETOP20 2,297.16
-0.29%
OTP 17,380
-1.22%
KPACK 11,800
-29.76%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
-3.48%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
-1.09%
0.00%
-0.48%
+2.06%
+3.60%
OPUS 230.5
+3.83%
+1.19%
+2.78%
-1.39%
OTT1 149.2
0.00%
+0.84%
MOL 2,410
-0.99%
-2.89%
ALTEO 1,715
+0.29%
+3.36%
-1.23%
EHEP 1,765
-0.28%
+0.41%
+1.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.59%
+0.70%
+4.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-3.17%
+1.35%
+1.23%
-2.35%
NUTEX 16.06
-0.12%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Hamarosan szerelik a jövő reaktorát

Fenntarthatónak és biztonságosnak ígérkezik az az energiatermelés, amelyet a franciaországi Cadarache-ban épülő kísérleti fúziós atomreaktor, az ITER sikere alapján vár a világ. A munkában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja is részt vesz.

A jövő évtől szerelik a világ legnagyobb kísérleti fúziós atomerőművét, az ITER-t (International Thermonuclear Experi­mental Reactor) a franciaországi Cadarache-ban. A létesítményben 2025-ben hoznak létre először plazmát – az anyag negyedik halmazállapotát –, hőt pedig 2035-től állítanak elő két plazmaállapotú hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium héliummá egyesítésével. (Plazmaállapotú a villámlás, az északi fény is.) A fúziós energia előállításakor nem keletkezik a környezetre káros anyag.

Fotó: VG

Ám a fejlesztők még számos kihívás előtt állnak, akik között Cadarache-ban három magyar dolgozik: ők az üzemanyag-befecskendezés szabályozásával, a rendszer automatizált távfelügyeletével és a létesítmény diagnosztikájával foglalkoznak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a tervező, kivitelező konzorcium partnere. Az egyik kihívás a fúzióhoz szükséges, százötven millió Celsius-fokos hőmérséklet előállítása – ismertette magyar újságírók előtt Kirsten Haupt, az ITER kommunikációs szakértője Cadarache-ban. A másik a plazmát körülvevő elektromágnesesség előállítása, mert a tartályfalhoz közvetlenül hozzáérő, forró plazma elpárologtatná azt. A harmadik a plazma fenntartása, az utolsó a reakció során keletkező neutronok befogása.

„A plazma előállítása és a kísérleti hőtermelés beindítása között azért van szükség mintegy tíz évre, mert még következik egy nagy összeszerelési fázis, és ki kell próbálni nukleárisnak még nem számító, energiatermelés előtti plazmaállapotokat is.

Feltehetően csak ezek sikere után kér az ITER engedélyt a folyamat tríciummal való megismétlésére” – magyarázta a Világgazdaságnak Bede Ottó, az ITER egyik mérnöke.

 

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

 

Kapcsolódó cikkek