A miniszterelnök részletes ütemtervet közölt az uniós pénzek hazahozataláról - nagyon szoros a határidő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÖsszesen 16,4 milliárd euró felszabadításáról döntött Brüsszel, miután Magyar Péter kormányfő és delegációja tárgyalásokat folytatott a befagyasztott uniós pénzekről. A Tisza-kormányban már körvonalazódik, milyen szereplőkre támaszkodnának a projektek megvalósításánál, mennyire építenének hazai kivitelezőkre, és milyen nehézségekkel járhat a brüsszeli feltételek teljesítése. A Portfolio Magyar Péter miniszterelnökkel, Kármán András pénzügyminiszterrel és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel készített interjút.
Magyar Péter közölte, hogy ez egy politikai megállapodás, viszont a háttérben több dolgot kellett pontosítani, így a bejelentést sem lehetett elkapkodni.
Részletes korrupcióellenes jogszabályjavaslatok tömkelegét tárgyaltuk le, és egészen konkrét projekteket is vizsgáltunk
– mondta a miniszterelnök. „Ezt át kell vezetni majd a módosított tervbe, de ez már részletkérdés, mert pontról pontra végigtárgyaltunk mindent. A kollégák még csütörtök éjszaka is dolgoztak, és délelőtt 11-kor is forródróton voltam Ursula von der Leyennel, a kabinetem pedig a többi vezetővel. Tárgyaltunk, és érezhetően megvolt a szándék az Európai Bizottság részéről, hogy odaadja a pénzt” – tette hozzá.
Elég szűk volt a kör:
- voltak jogi kérdések,
- jogállamisági kérdések,
- az Integritás Hatóság,
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
- az átláthatóság,
- az összeférhetetlenség,
- a szupermérföldkövek egy része, valamint nagy részben az elvégzendő projektek, hogy igazából mire fogjuk felhasználni a lehívható összegeket. A miniszterelnök szerint a magyar állami korrupció visszaszorítása volt a bizottság egyetlen lényeges feltétele.
Vitézy: „Mindig volt egy újabb javaslatunk”
Vitézy Dávid szerint a cél az volt, hogy minél több pénzt tudjanak hazahozni. „Megnéztük, hogy más tagállamokban, ahol voltak teljesítési problémák – ha nem is korrupciós vagy más okokból, hanem egyszerűen a projektek csúszása miatt –, milyen megoldásokat találtak a szűk határidők mellett az uniós források megmentésére. Igyekeztünk minden tapasztalatot begyűjteni a lengyel, olasz, spanyol és görög példákból, és ez nagyon sokat segített a tárgyalási pozíció kialakításában, mert mindig volt egy újabb javaslatunk az alapján, hogy más országokban mi történt.”
Menetrend
A miniszterelnök elmondta, hogy konkrét határidő nincs, de a kiválasztott projektek összeírása és nyilván még a mérföldkövek pontos megfogalmazása időt és egyeztetést igényel a bizottsággal. Várakozásai szerint két héten belül elkészül ez is.
Kármán András pénzügyminiszter hozzátette, hogy a magyar javaslatokat a bizottságnak júniusban, a tanácsnak júliusban kell jóváhagynia, vagyis a nyári szünetig meg kell csinálni, „nagyjából ez a menetrend”.
A pénzügyminiszter szerint augusztus végén mérik vissza a mérföldkövek megvalósítását, és szeptemberben kell elküldeni a kifizetési kérelmeket.
Ha ezeket elfogadják, az év végéig be fog folyni a helyreállítási eszköz teljes összege. Vagyis tízmilliárd euró várható az év végéig.
Vitézy Dávid hozzátette hogy vannak olyan projektek, amelyek már szerepeltek az előző kormány helyreállítási tervében, és bent is maradnak. Ezek esetében akár előbb is jöhetnek kifizetések, itt a szupermérföldkövek lezárása a feltétel. „Amint az ezekhez szükséges jogalkotási és egyéb feladatokat elvégzi a kormány és az Országgyűlés, lesznek olyan források, amelyek rögtön megjelenhetnek, mert a projekthez kötődő mérföldkövek egyébként már teljesültek.”
Azoknál pedig, amelyek kvázi új vagy a módosított helyreállítási tervbe beforgatott projektek, augusztus 31-re lesznek rögzítve a mérföldkövek, és ezt követően jöhetnek a kifizetések. A nyár végéig minden projekt mérföldköveit teljesíteni kell.
A közlekedési miniszter szerint nem is az volt a kérdés, hogy a bizottság mit tart jónak vagy nem jónak, hanem az, hogy mit finanszírozott elő az előző kormány.
A tízmilliárdos RRF-ből alig több mint 2,6 milliárd eurónyi fejlesztés az, ami ténylegesen elindult vagy megvalósult.
Vitézy közölte, hogy az augusztus végi határidő miatt alapvetően olyan beruházásokról beszélünk, amelyek már elindultak vagy előkészített állapotban vannak, tehát többségében még az előző kormány idején kezdődtek. De ez a negyede a teljes RRF-forrásnak.
Három hét – nagyon szoros az idő
A miniszterelnök szerint három hét alatt kellett összehozni egy olyan csomagot, amelyet normál esetben hónapokig szoktak tárgyalni. Mindezt egy új kormánnyal, az átadás-átvétel közepén, úgy, hogy több minisztérium szervezete még most épül fel.
Kármán András hozzátette: az eredeti, 2022-es, a Fidesz által készített programban valóban volt ígéret arra, hogy 2026-ig nyugdíjreformot hajtanak végre, illetve arról is született vállalás, hogy kivezetik a különadókat.
A mostani program nem tartalmaz ilyen elvárásokat. Ebben tulajdonképpen egyetértés volt köztünk az uniós tisztviselőkkel, mert nem is lenne reális a következő három-négy hónapban ilyen típusú vállalásokat tenni
– mondta.
