Befellegzett a családi buszos cégeknek

Már a múlt pénteken megcsappant az áruszállítással kapcsolatos bejelentések száma a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületénél (NiT Hungary). A fejleményt a szervezet ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor úgy értékelte, hogy célba találtak a NiT eddigi javaslatai, továbbá az ORFK és az operatív törzs intézkedései. „A határátlépés az árufuvarozás neuralgikus pontja, ezért a szabályozás igyekszik egyfajta szabad utat biztosítani számára, de még van várakozás, és hosszú ideig nem is áll vissza a három héttel ezelőtti helyzet” – mondta a Világgazdaságnak a szakember. Közlésével egybecsengve hangzott el az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján, hogy a kamionoknak már csak nagyjából egy órát kell várakozniuk a rajkai, az ártándi és a csengersimai belépésnél, továbbá a soproni és a nagylaki kilépésnél.

A NiT javaslata szerint az árufuvarozók számára (uniós példát követve), ahol ez fizikailag megoldható, Magyarországon is külön sávot kellene rendelkezésre bocsátani, hogy a kamionok gyorsabban és könnyebben haladhassanak. Továbbra is fontos azonban a hatóságokkal való együttműködés, mert a határokon valamennyi várakozás mindenképpen lesz. Részben azért is, mert a határ túlsó oldalán az utasításokra való reagálás már nem olyan gyors, mint a magyar határszerveknél. Erre példa az a múlt heti eset, amikor az osztrák és a román szakaszon nem tudták kellően kezelni az ott várakozó hazatartó román és bolgár állampolgárokat. Bár sok hazai közúti fuvarozó megbízásai megcsappantak a magyarországi autógyárak leállása miatt, a NiT még nem tapasztalja, hogy további gyárak kiszállításai, illetve alapanyag-rendelései is csökkennének. Rendben zajlik az élelmiszer és a lakosság számára szükséges többi áru forgalma is. Ugyanakkor az ügyvezető főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a szegmens szereplőinek fel kell készülniük a nem létfontosságú termékeket előállító üzemek leállására.

Nagyobbak a bajok közszolgáltatáson kívüli személyszállításban, amely néhány munkásbuszjárat kivételével lényegében leállt. Ráadásul a személyszállítási engedéllyel rendelkező mintegy 1600 vállalkozás 90 százaléka 2–5 járművel dolgozó kis- és közepes vállalat vagy családi vállalkozás, amelynek jellemzően szerények a tartalékai. Eddig ezek a cégek dolgoztak az idegenforgalomban, üzemeltették az iskolabuszokat, a különjáratokat, és sok megbízásuk volt a ma már kényszerpihenőn lévő autógyáraktól is. Körükben már tömeges az elbocsátás vagy a foglalkoztatás másfajta megállapodással történő felfüggesztése, míg az áruszállításban egyelőre ez nem következett be. Az is gond lehet, hogy a veszélyhelyzet elmúltával a kis cégek hogyan szerzik vissza a járművezetőiket, akik időközben esetleg máshol helyezkednek el.

A NiT tegnap javaslatokat küldött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a munka nélkül maradó fuvarozók általa felvázolt kompenzálásáról, míg a hasonló helyzetű személyszállító vállalkozások ügyében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a nemzeti vagyonért felelős miniszterrel vette fel a kapcsolatot. Dittel Gábor kiemelte, hogy nagy segítséget jelentett a problémák kezelésében a nagy értékű kamionok, buszok lízingfizetésének már lehetővé tett halasztása.