BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A kkv-k negyede függesztette fel tevékenységét a járvány alatt

A COVID-19 világjárvány kialakulása, annak egészségügyi és a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályai, valamint az ebből következő gazdasági válság új kihívásokat támasztott a kis-, és középvállalkozásokkal szemben. A Facebook, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös együttműködés keretében, a közösségi oldalt felhasználói körében készítette el a Future of Business Survey-t, melyben több mint 50 ország mintegy 30 ezer kkv-vezetője nyilatkozott a koronavírus kis-, és középvállalkozásokra nyújtott hatásairól.

A koronavírus-járvány terjedésére reagálva világszerte számos kormány vezetett be kijárási korlátozásokat, amelyek a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtói vállalkozásokat szolgáltatásaik felfüggesztésére kényszerítették. A legsúlyosabban a szolgáltatóipart érintették a korlátozások: ide tartoznak az utazási irodák (54 százalékuk zárt be), a vendéglátó és rendezvényszervező cégek (47 százalékuk zárt be), az oktatási és gyermekgondozással foglalkozó cégek (45 százalékuk zárt be), az előadóművészet és szórakoztatás (36 százalékos bezárási arány), valamint a szállodák, kávézók és éttermek (32 százalékuk függesztette fel tevékenységét).

A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között

– egyes országokban azonban a kis-, és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre.

A Facebook-jelenléttel rendelkező magyar és lengyel kkv-k 87 százalékának maradt aktív a működése,

míg Romániában és Görögországban a kkv-k 80-80 százaléka volt képes erre.

A Facebookon jelen lévő magyar kkv-vezetők 21 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóinak száma csökkent a koronavírus-járvány miatt,

míg az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 28 százalék, Romániában pedig 26 százalék volt.

A női vezetésű kkv-k 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel függesztették fel működésüket a férfi vezetővel rendelkező vállalkozásokhoz képest a felmérés időpontjában. A nemek közötti különbség a cégek leállása kapcsán Oroszországban tapasztalható leginkább, ahol 26 százalékos különbség mutatkozik a bezárások arányában. Országos szinten csak négy országban (Romániában, Indonéziában, Olaszországban és Magyarországon) volt gyakoribb a férfiak által vezetett cégek körében a működés felfüggesztése, a nők által vezetettnél.

Egyes kormányok pénzügyi támogatások révén képesek voltak ellensúlyozni a COVID-19 hatásait:

világszerte a vállalkozások 23 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a világjárvány kapcsán a felmérés készítésének idején.

Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak országos és regionális szinten: például Ausztráliában, Belgiumban és Írországban a vállalkozások mintegy 50 százaléka részesült pénzügyi támogatásban, és a kkv-k nagy arányban (29 százalék) részesültek pénzügyi támogatásban Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban, illetve Európában (30 százalék) és Észak-Amerikában (37 százalék). Több országban, köztük Törökországban, Romániában, Magyarországon és Vietnamban, a kkv-k kevesebb mint 15 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a felmérés időpontjában.

Fotó: Shutterstock

Ugyanakkor még azokban az országokban is, ahol támogatás rendelkezésre állt, a helyi kkv-k gyakran említették meg, hogy

vagy nem férnek hozzá kellő mennyiségű információhoz a támogatások igénybevételéről, vagy az adott pénzügyi támogatás nem elérhető számukra.

Mind Kanadában (57 százalék) és az Egyesült Államokban (46 százalék) nagy arányban számoltak be arról a vállalkozások, hogy bár a támogatás rendelkezésre áll, nem éltek vele. Az információhiányra és a támogatások elérhetetlenségére nagy arányban (70 százalék) hivatkoztak magyarországi, oroszországi, és indiai kkv-k is.

Ugyanakkor világszerte számos vállalkozás tulajdonosa jelezte, hogy weboldal vagy egyéb online üzleti jelenlét felállításával alkalmazkodott a világjárványhoz. A online irányba való nyitással különösen nagy arányban éltek az írországi (41 százalék), és a brazil (32 százalék) kkv-k.

A vizsgált 54 országból 49-ben a kkv-k legalább egyharmada jelezte, hogy a felmérés készítését megelőző 30 napban digitális csatornákon bonyolították forgalmuk legalább negyedét.

Magyarországon a kkv-k 39 százaléka bonyolított legalább ilyen arányú online forgalmat,

míg a német kkv-knak csupán 31 százaléka ért el hasonló eredményt, szemben a brit vállalkozásokkal, amelyeknek 56 százaléka érte el ezt az arányt.

Az összes vizsgált ágazat közül az építőiparban volt a legalacsonyabb (27 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek a digitális csatornák az árbevétel legalább negyedét generálták, míg az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek esetében volt a legmagasabb (60 százalék). A koronavírus-járvány súlyos hatása ellenére a kkv-k vezetői világszerte optimistán nyilatkoztak vállalkozásaik középtávú kilátásaival kapcsolatban. A felmérés időpontjában nem működő kkv-k közel háromnegyede (74 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzet visszaszorulása nyomán újraindítja majd tevékenységét. Magyarországon a kkv-k 63 százaléka nyilatkozott optimistán, a német vállalatok 58 százalékával és a román vállalkozások 47 százalékával szemben.

Kapcsolódó cikkek