Van járványhatás a tendereknél?
Egyértelműen tetten érhető. A legfrissebb adatok szerint az idei első tíz hónapban 6077 közbeszerzési eljárás folyt le Magyarországon, 2318 milliárd forint értékben, míg 2019 ugyanezen időszakában 8537 eljárás volt 2880 milliárd forint összértékben. A visszaesés egyértelmű, az eljárások száma eddig körülbelül 30 százalékkal, az összértéke pedig mintegy 20 százalékkal csökkent.
Összességében hogyan alakulhat az idei év?
A trendekből úgy látjuk, hogy az utolsó negyedévben is hasonló arányban csökken a közbeszerzési piac teljesítménye, mint az első három negyedévben. Éves szinten is a már említett 20-30 százalékos visszaesésre számítunk.
Ezt mennyire érzik a hazai cégek?
A közbeszerzések összértéke éves szinten, az elmúlt tizenkét év átlagát tekintve, megközelítette a 7 százalékát, tehát a magyar gazdaság egészének teljesítményéhez viszonyítva is nagy a szektor szerepe. Nagy eredmény, hogy a megbízások jelentős részét magyarországi vállalkozások nyerték el. Tavaly a közbeszerzési eljárások 87 százalékában vettek részt nyertesként hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 59 forint került hozzájuk. Ez azért fontos, mert ezek a vállalkozások adják a magyar gazdaság motorját, és tartják fenn a munkahelyek kétharmadát. Az év első felében tovább erősödött a szerepvállalásuk a közbeszerzésekben: az eljárások 85 százalékában vettek részt nyertesként, és minden közbeszerzésben elnyert 100 forintból 68 forint jutott rájuk. Ez az adat uniós összehasonlításban is kimagasló.
Okozhat csődhullámot a tenderek számának csökkenése?
Nem tartom valószínűnek.
De könnyítésekre szükség lehet.
A hatóság természetesen aktív szerepet vállal a koronavírus-járvány elleni gazdasági és egészségügyi védekezésben. Megalakítása óta részt veszünk a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs munkájában, amelynek elsődleges célja a gazdaság növekedési pályára állítása. Szeptemberben megalakult a Közbeszerzési Akciócsoport, amely olyan megoldásokat tár fel, amelyek egyszerűsítik és gyorsítják a közbeszerzést. Ez a fórum nemcsak a közbeszerzésekben érintett meghatározó állami, hanem a piaci szereplők számára is részvételt biztosít az adminisztrációs terhek csökkentését célzó javaslatok kidolgozásában. Az üléseket szükség szerint a Közbeszerzési Hatóság hívja össze és koordinálja. Az, hogy a javaslataink mely részét fogadja el az operatív törzs, illetve a kormány, még nem tudjuk, de mindent megteszünk azért, hogy gördülékenyebbek legyenek a folyamatok.
Jövőre már visszaállhatnak a szokásos szintre a közbeszerzések? E téren mekkora kockázatnak számítanak az új uniós büdzsé körüli viták?
Nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba, de azt remélem, amit mindenki ebben az országban és az egész világon, hogy végül talpra áll a gazdaság. A második kérdésére nem tudok érdemben reagálni, mivel még nem látni a tárgyalások végét. Mindenesetre megnyugtató volt az a miniszterelnöki bejelentés, amely szerint a tervezett fejlesztésekhez szükséges források hazánkban rendelkezésre állnak. Így nagyon bízom benne, hogy a közbeszerzési piac jövőre visszatér a korábbi évek trendjéhez igazodó, magas szintre.
Közben a közbeszerzések társadalmi megítélése kifejezetten rossz.
A közbeszerzések kapcsán sok esetben fogalmazódnak meg politikailag motivált állítások és vélemények, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet, a tényleges piaci folyamatokat. Éppen ezért nemcsak az eljárások jogszerűsége és átláthatósága, illetve a közpénzfelhasználás hatékonysága érdekében folytatunk nagyon komoly munkát, hanem azért is, hogy a döntéshozók és a közvélemény objektív, hiteles adatokból tudjon tájékozódni. Ennek megerősítésére önként kértük a felvételünket a Hivatalos Statisztikai Szolgálatba, amelyhez az akkreditációt a KSH végzi. A több hónapos vizsgálat eredményeként az adatszolgáltatásunk már hivatalosan is megfelel a Nemzeti statisztika gyakorlati kódex, valamint a hivatalos statisztikai adatszolgáltatással foglalkozó jogszabályok előírásainak. Ez nem azt jelenti, hogy eddig ne felelt volna meg, hanem azt, hogy mindig is jól csináltuk, de ezt most el is ismerték.
És mit mutatnak ezek az adatok?
Egyelőre az első fél évről készítettünk átfogó és részletes gyorsjelentést. A statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy hazánkban tovább erősödött a verseny a közbeszerzési piacon, és ezáltal javult a közpénzfelhasználás hatékonysága is. Évek óta csökken a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az összes közbeszerzésen belül, ami azt jelzi, hogy az ajánlatkérők még nagyobb arányban versenyeztetnek a piaci szereplők között. Nagy eredmény, hogy ezzel Magyarország az tagállamai között az élvonalban van, hiszen itthon nagyon alacsony, mindössze 6 százalékos a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az uniós eljárásrendben. Ennél jobb arányt csak néhány tagállam tud felmutatni, például Dánia, Litvánia és Németország. Egy másik fontos mutató az egy közbeszerzési eljárásra jutó ajánlatok száma. Ennek alakulása is azt jelzi, hogy egészséges a verseny a hazai közbeszerzési piacon, hiszen minden egyes eljárásban átlagosan hat cég versenyez a közbeszerzési megbízásokért. Ez növekedés a tavalyi azonos időszak átlagosan 5,1 ajánlatához képest.
Mit tehet az egyszeri állampolgár, ha korrupciót sejt?
Az esetleges jogsértések és szabálytalanságok feltárására számos eszközt alkalmazunk. A közelmúltban Közbeszerzési Anonim Chat (KAC) néven anonim információs csatornát indítottunk, amelyen bárki név nélkül megoszthat információt a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival vélt vagy valós közbeszerzési jogsértésről. A KAC elindulása óta tizenhat bejelentés érkezett, ezek egy részre már folyamatban lévő eljárásokban segítette a hatóság és a munkatársak munkáját, de új eljárás indítására is volt példa.
