Cégvilág

Kicsit sok a százhuszonhárom árrobbanás

A magyarországi gáztőzsde jó szereplése és az áramtőzsde stabil pozíciója hozzájárult az európai áram- és gázpiacok integrációjának tavalyi folytatódásához. Ám van tennivaló is.

Jól haladt a múlt évben az uniós nagykereskedelmi földgáz- és árampiacok integrációja az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) jelentése szerint. A földgázfogyasztásnak mintegy 75 százaléka élvezi a megfelelően integrált pia­cok előnyeit. E téren érdemi volt a magyarországi fejlődés, az ACER komplex értékelési mutatója szerint a hazai gáztőzsde likviditása jelentősen megnövekedett, kilépett a kevésbé likvid, jellemzően kelet-európai, piacok közül, egyúttal feltörekvő piaci besorolást kapott.

A földgáz végfelhasználói árai vegyesen alakultak 2019-ben. Az átlagos, azaz a kilowattóránként 6,5 eurócentes háztartási végfelhasználói árak 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi uniós átlagnál.

Fotó: AFP

A magyarországi átlag 3,4 eurócent volt – emeli ki a piacmonitoringot ismertető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal –, ez a romániai árakkal holtversenyben a legalacsonyabb érték az uniós országok között.

A nem háztartási fogyasztók által fizetett uniós átlagár a 2018-asról 8,5 százalékkal, 2,6 eurócentre esett. A hazai, 2,9 eurócentes ár az uniós középmezőnybe tartozik. Az integrált villamosenergia-piac kialakítása azonban nem halad kellően, mert a szükséges piac-összekapcsolások késnek, a határkeresztező kapacitások kihasználtsága pedig alacsony volt 2019-ben.

A kiskereskedelmi piacokon tagállamonként eltérők, töredezettek voltak az árszintek. Így amíg néhány ország piacán a kereskedőváltás aránya meghaladja a 20 százalékot, addig ez máshol elenyésző. Az áram-nagykereskedelemben a másnapi piacon kereskedett áram átlagára tavaly 5 százalékkal mérséklődött 2018-hoz viszonyítva a piac-összekapcsolásban részt vevő Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. Viszont jelentősen megnőtt Magyarországon és a vele szomszédos Romániában, Horvátországban és Szlovéniában a pillanatnyi piaci anomáliákat jelző úgynevezett ártüskék (árrobbanások) száma: ilyet Magyarországon 123 alkalommal mért tavaly az ACER.

A magyar áram- és gázpiacok igazi hungarikumok

Nagykorú lett a hazai árampiac, csaknem húsz évvel az indulása után – reagált az ACER jelentésére a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő. Mint rámutatott, az árampiacunk egymaga nagyobb, mint az összes balkáni és közép-európai árampiac együtt. A HUPX igazi referenciaindex, amelyet minden áramkereskedő naponta használ Csehországtól Törökországig. Ez olyan óriási siker, amely valóban hungarikum címet érdemel. Ám a hazai gázpiac – Magyarország geopolitikai fekvése miatt – már kicsit komplikáltabb. Mindig is „kicsit lassú, másodka gyerek volt”, amelyet az „első gyerek”, azaz az árampiac elnyomott. Ezen az sem segít a szakember szerint, hogy az egyik euró­pai kereskedelmi központ, a CEGH éppen az osztrák határ keleti részén működik, mert érvényesül a hagyományos két dudás egy csárdában szindróma. Ezért is különösen jó jel, hogy 2019-ben nőtt a magyar gáztőzsde, a CEEGEX forgalma, mert reményt ad arra, hogy a HUPX sikere a gázpiacon is megismételhető. Ahhoz, hogy Magyarország az ACER 2020-as jelentésében is kiváló minősítést kapjon, már csak nagyon kevés kell, de az nagyon: kiszámítható és hatékony szabályozásra van szükség. Fel kell végre ismerni, hogy a piaci manipuláció ellen az egyetlen ismert és bevált módszer a teljes transzparencia. | VG

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek