A Hormuzi-szoros árnyékában: a világcégek pánikolnak, az iráni háború már most bedöntötte a profitvárakozásokat – elszálltak az olajárak, minden drágulhat
Az iráni konfliktus a világ legnagyobb vállalatai számára is egyre inkább egyfajta pénzügyi sokkhatássá válik: május közepén már arról beszélhetünk, hogy a háború eddig legalább 25 milliárd dollárnyi (mintegy 9,1 ezermilliárd forintos) többletköltséget okozott a globális vállalati szektornak, miközben az olajárak elszállása, az ellátási láncok újabb szétesése és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság már most áremeléseket és profitfigyelmeztetéseket indított el világszerte.
A helyzet meglehetősen súlyos: legalább 279 nagyvállalat jelezte hivatalos közleményben vagy gyorsjelentésben, hogy a háború miatt kénytelen valamilyen válságintézkedést bevezetni. A cégek jelentős része már most árat emel, beruházásokat halaszt el, költséget csökkent, vagy visszavonja korábbi profitvárakozásait. Többen osztalékfizetést függesztettek fel, létszámstopot rendeltek el, vagy külön üzemanyagfelárakat vezettek be.
A leggyakoribb reakció egyértelműen a közvetlen pénzügyi veszteség kezelése lett.
A Reuters összesítése szerint a vállalatok döntő része egyszerűen kénytelen lenyelni a megugró költségeket, miközben egyre több helyen jelennek meg az áremelések és a működési átalakítások is. A cégek egy része már most profitfigyelmeztetést adott ki, mások visszavágták éves előrejelzéseiket.
Még mindig az olaj ára az egyik legégetőbb kérdés
A konfliktus egyik legfontosabb gazdasági következménye, hogy Irán gyakorlatilag stratégiai fegyverként használja a Hormuzi-szorost. Mivel a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része ezen a szűk útvonalon halad át, így minden fennakadás azonnal megjelent az energiaárakban is:
- az olaj ára a háború előtti szintekhez képest több mint 50 százalékkal emelkedett,
- hordónként már 100 dollár fölé került, ami nemcsak az üzemanyagárakat dobja meg, hanem az ipari termelés költségeit is.
Ez különösen érzékenyen érinti Európát és Ázsiát, amelyek továbbra is jelentős mértékben függnek a közel-keleti energiahordozóktól. A háborúra reagáló vállalatok közel fele európai vagy brit cég volt. Az európai vállalatok ráadásul még mindig nem heverték ki teljesen az orosz–ukrán háború energiapiaci következményeit, így most újabb költségsokk érte őket.
A legsúlyosabb helyzetben a légitársaságok vannak. A megdrágult kerozin miatt az ágazat önmagában már 15 milliárd dollárnyi (nagyjából 5,5 ezermilliárd forintos) többletköltséget jelzett, miközben az autóipar és a beszállítói lánc további 5,5 milliárd dollárnyi veszteséget könyvelhet el.
Húsz éve nem szenvedtek úgy az óriáscégek, mint most
A fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok helyzete szintén egyre nehezebb, mivel egyszerre nőnek a szállítási és alapanyagköltségek, miközben a vásárlók egyre érzékenyebbek az árakra. Ezek között ott van a Toyota, a Procter & Gamble, a Whirlpool vagy éppen a McDonald’s. A Whirlpool vezérigazgatója egyenesen arról beszélt, hogy az iparági visszaesés már a 2008-as pénzügyi válság időszakát idézi. A McDonald’s pedig arra figyelmeztetett, hogy a magas üzemanyagárak miatt a fogyasztók visszafogják a költéseiket, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegekben.
Közben az ipari és vegyipari cégek egyre nyíltabban készülnek az árak emelésére. Mintegy negyven nagyvállalat jelezte, hogy a közel-keleti petrolkémiai alapanyagoktól való függőség miatt kénytelen lesz továbbhárítani a költségeket a vásárlókra.
A német Continental például már most legalább 100 millió eurós (mintegy 39 milliárd forintos) veszteséggel számol a második negyedévtől kezdve.
A mostani helyzet azért is különösen veszélyes, mert a vállalati gyorsjelentésekben egyelőre még nem látszik teljes mértékben a probléma. Az elemzők szerint a második fél évben érkezhet az igazi sokk, amikor kifutnak az energiahordozókra kötött fedezeti ügyletek, és a cégek már nem tudják tovább elnyelni a pluszköltségeket.
A Goldman Sachs és a UBS elemzői szerint különösen az autóipar, az ipari termelés, a fogyasztási cikkek és a háztartási termékeket gyártó vállalatok profitmarzsai kerülhetnek nyomás alá. Ezzel szemben az energiaszektor egyelőre nyertesnek számít: az olaj- és gázipari cégek profitvárakozásai jelentősen javultak az elmúlt hetekben.
Irán brutális pénzekért engedné át az adatokat a Hormuzi-szoros alatt futó kábeleken
Miközben a világ a tankerhajók mozgását figyeli, Irán egy másik, sokkal kevésbé látványos, de potenciálisan még veszélyesebb frontot is megnyithat: a tenger alatti internetkábelekét. Teheránhoz köthető politikusok és állami médiumok ugyanis már nyíltan arról beszélnek, hogy különdíjat vetnének ki azokra a nemzetközi technológiai vállalatokra és kábelüzemeltetőkre, amelyek adatforgalma a térségen halad át. A célkeresztbe olyan óriások kerülhetnek, mint a Google, a Microsoft, a Meta vagy az Amazon, miközben az iráni fél azt is felvetette, hogy a javítási és karbantartási munkákat kizárólag iráni cégek végezhetnék. A probléma azért különösen érzékeny, mert ezek a kábelek biztosítják az Európa, Ázsia és a Perzsa-öböl közötti internetes, pénzügyi és felhőszolgáltatási adatforgalom jelentős részét.
Egy esetleges korlátozás vagy szabotázs nemcsak az internet sebességét érintené, hanem banki rendszereket, vállalati adatközpontokat, mesterséges intelligenciára épülő felhőszolgáltatásokat és akár katonai kommunikációs hálózatokat is megzavarhatna.
Szakértők szerint Irán ezzel azt próbálja demonstrálni, hogy a Hormuzi-szoros feletti befolyása messze túlmutat az olajexporton, és képes lenne a globális digitális gazdaságot is nyomás alá helyezni. Bár a legtöbb kábel hivatalosan nem iráni felségvizeken fut, a térség instabilitása önmagában elég ahhoz, hogy a nemzetközi technológiai és pénzügyi vállalatok újabb geopolitikai kockázatként kezdjék árazni a Közel-Keletet.
