BUX 54,279.29
-0.92%
BUMIX 4,415.26
+0.03%
CETOP20 2,403.14
0.00%
OTP 18,800
-1.18%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.79%
-1.35%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,590
0.00%
RABA 1,450
0.00%
-0.72%
+1.06%
0.00%
-1.09%
OPUS 239.5
+0.63%
+3.26%
+0.22%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+0.81%
MOL 2,682
-1.76%
-1.37%
ALTEO 1,495
-0.33%
0.00%
+2.36%
EHEP 1,820
-2.93%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.72%
+0.82%
0.00%
0.00%
SunDell 38,200
+0.53%
-2.44%
0.00%
-1.56%
0.00%
-1.49%
+0.11%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A kkv-k innovációját erősítené a kamara

Az MKIK innovációs munkacsoportja a megyei műszaki fejlesztési alap újraélesztését javasolja, amelyből a kkv-k juthatnának gyorsan támogatáshoz.

Alig marad innovációra pénz a hazai kisebb cégeknél, mert legtöbbjük elsősorban a túlélésre köti le az erőforrásait, így innovációra már nem marad. A javaslatainkkal ezen szeretnénk változtatni – mondta a Világgazdaságnak Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kutatásfejlesztési és Innovációs Kollégiumának elnöke, miután négy konkrét programpontot fogalmaztak meg a gazdaság újraindítása érdekében. A szakember rámutatott: nincs olyan innováció, amelyből biztosan termék lesz. Műszakilag tízből csak kettő lesz sikeres és szakmailag is megoldható, de ezt a kockázatot sem a cégek, sem az innovációt finanszírozó intézmények nem vállalják.

Az innovációs munkacsoport a megyei műszaki fejlesztési alap újraélesztését javasolta, amelyből a kis- és középvállalkozások (kkv) juthatnának gyorsan támogatáshoz.

Ilyen alap Baranya megyében már működött, és kifejezetten eredményes volt. Olyan cégek indultak be a segítségével, amelyek azóta is stabilan működnek, és viszonylag nagyra nőttek. A programcsomag az innovációs Széchenyi-kártya bevezetése mellett az innovációs voucher-szisztéma újraindítását is tartalmazza, amely 20 millió forintig támogatná az érintett cégeket.

A szakember szerint az a vállalkozás kapna vouchert, amelynek van egy ötlete, de a prototípus elkészítésére nincs pénze.

Fotó: Shutterstock

A vouchert innovációs szolgáltatónál használhatná fel, amely lehet egyetem, kutatóintézet vagy k+f-fel foglalkozó cég. A fizetést a közreműködő szervezet teljesítené.

Általában 5-10 millió forintról van szó ezeknél a projekteknél.

Magyarországon már működött hasonló rendszer innocheck néven. A javaslatcsomag szerint ezenfelül a Vinop- és egyéb pályázatokon előnyben kellene részesíteni a hazai gyártású termékeket, mert így a know-how és a hozzáadott érték is belföldön hasznosulhatna.

A kamarai elnök bevonná a nagyvállalatokat és az egyetemeket is a kkv-k innovációjának finanszírozásába. Az egyetemek előnye – mutatott rá Herbály István –, hogy úgy kapják meg a forrásokat, hogy nem kell indikátorokat vállalniuk. Ezzel az egyetemeket is piaci lábú kutatások indítására lehetne ösztönözni. Az innováció területén a multiknak nagyon ritkán vannak beszállítóik a hazai kkv-szektorból, pedig a nagyvállalatoknál általában a forrás, a kkv-knál pedig az ötlet és a tudás van. Ezt a két dolgot szerinte össze lehetne hozni.

Kapcsolódó cikkek