BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

A vírussal együtt a fizetésképtelenség is terjed

A pandémia hosszú távon is terhet jelent a vállalkozások költségvetésének.

Egyre többen tartanak fizetésképtelenségi hullámtól a világjárvány gazdasági hatásai miatt az európai országokban.

Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett szektorokban ez akár 30 százalékos is lehet.

Ezért most kiemelkedő szerepe van a kockázatminimalizálásnak, amelyben a partnercégek rendszeres monitoringja és a körülményekhez igazodó szerződés kialakítása egyaránt fontos.

A Deloitte tapasztalatai szerint növekszik azon megkeresések száma, amelyekben arról érdeklődnek, hogyan lehet megelőzni egy partner fizetésképtelenné válását, és mit lehet tenni abban az esetben, ha ez mégis bekövetkezik.

A válasz a kockázatminimalizálás, amire ilyen helyzetben minden vállalkozásnak fel kell készülnie, és amire több lehetőség is van. Ezek közül az egyik legfontosabb a partnercégek figyelemmel kísérése: a monitoring és az ezen alapuló megelőzés a követelések prudens kezelésének célravezetőbb módja, mint a behajtás.

Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban csak a válság rövid távú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek így teljesen elmarad vagy jelentősen csökken a befektetési hajlandósága

– mondta Harcos Mihály, a Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.

Partnercéggel kapcsolatban érdemes figyelni a cégnyilvántartásokat és a NAV-adatbázist. Fontos, hogy felszámolás, végrehajtás, végelszámolás, kényszertörlés indult-e az érintett céggel szemben, hogy a cégnyilvántartásban látható-e a tőkeleszállítás kezdeményezése, hogy a NAV-adatbázisban változott-e az adós státusza, illetve, hogy az elévüléssel kell-e, és mikor kell kalkulálni.

Fotó: Shutterstock

Jogutód nélküli megszűnés, például felszámolás esetén több hitelezői igény jelentkezik, amelyeket rangsorolnak. Felszámoláskor a követelések lejárttá válnak, törvény rendelkezik arról, hogy minden követelés esedékes lesz: éppen ezért fontos hitelezőként bejelentkezni. Hogy a fennálló igényt teljesíteni lehessen, ahhoz két fontos határidőt kell szem előtt tartani:

ezek a 40 és a 180 nap, az első és az utolsó lehetőség, amíg igényt lehet bejelenteni.

A két határidő attól a dátumtól él, hogy megjelenik a „felszámolás alatt” jelző az adós neve mellett. A végelszámolás és kényszertörlés is jogutód nélküli megszűnésnek minősül.

Nagy kockázata van a végrehajtásnak, bizonytalanná válhat ugyanis az adós partnercég helyzete. Ilyen esetben nem tudható, mekkora vagyonra irányul a végrehajtás, az adós teljes vagyona is végrehajtás alá kerülhet, jelentősen csökkentve ezzel a jogosultak esélyeit. Nehezíti a helyzetet, hogy ezt az eljárást könnyű megindítani, tehát nem távoli veszélyről van szó.

A cégnyilvántartásból derülhet ki a tőkeleszállítás ténye is, bármilyen kivont vagyon veszélyt jelenthet a jogosultak követeléseinek kielégítésére.

Az elévülés is reális kockázat, ezt szoros nyomonkövetéssel lehet kezelni:

általánosságban 5 év az elévülés ideje, fontos, hogy az új Ptk. szabályozása alapján a fizetési felszólítások ezt az időt nem szakítják meg.

„A kockázatminimalizálás nem egyszerű dolog, több adatbázist, határidőt is figyelni kell, a nagyobb károk elkerülése végett azonban érdemes időről időre mindent ellenőrizni, és felkészültnek lenni. Jogi szempontból is mindig körültekintően kell eljárni, a jelen helyzetben ennek még nagyobb szerepe van.”

A vis maior például sokféleképpen értelmezhető a jog alapján, ezért érdemes klauzulákkal megerősíteni a szerződéseket, ezekben pontosan meghatározni a vis maior körülményeket, és azok joghatását is definiálni

– mondta Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje.

Az előre nem láthatósági klauzulát törvény követeli meg, a járványhelyzet előrehaladtával azonban egyre nehezebb ezt a körülményt bizonyítani. Ugyanakkor a szerződő felek eltérhetnek a törvényi előírásoktól, ami minél pontosabb, annál jobb.

Ajánlatos a szerződéseket újra megvizsgálni és naprakésszé tenni.

A pandémia miatt megnövekedett internetes kitettség felerősítette az online vásárlással, e-maillel való csalásoknak a számát is. Idetartoznak a multinacionális cégek, állami vállalatok és kkv-k IT-rendszere elleni támadások is, melyek nemcsak reputációs, de anyagi kockázatot is jelentenek.

Ezek vitahelyzetet teremtenek, mert jól meghatározott szerződéses kitételek nélkül kérdés, hogy végső soron kit terhel a felelősség. Érdemes mérlegelni ezért az időszerű és jelen helyzetre adaptált szerződésmódosítást, annak kiegészítését felelősségi klauzulákkal.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek