Magyarország célkitűzése a Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint, hogy naperőművi kapacitása 2030-ra közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW-ra bővüljön. A fejlesztések jól ütemezett megvalósításával a 2030-as cél hamarabb elérhető, és a tíz évvel későbbi is tarthatóvá válik – mondta Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese csütörtökön a Trend FM A nap vendége című műsorában.
Hozzátette,
a megújulók területén Magyarországon gyors ütemű fejlődés látható, hiszen az összes napelem-kapacitás mára elérte a 2000 MW-ot, és szinte az egész országban folyamatosan épülnek új naperőművek.
A lendületes növekedés a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés (METÁR) támogatásában is megmutatkozik. Már az első aukció is jelentős áresést hozott, ekkor még maximum 20 megawattos erőművekre lehetett pályázni. A második tenderen már 50 megawatt volt a felső korlát. Az elnökhelyettes elmondta, a METÁR-tenderen a legtöbb pályázó a piacon elérhető villamosenergia-árhoz hasonló árat kínált.
Közel állunk ahhoz, hogy meglegyen az első olyan naperőmű, amely piaci alapon, támogatás nélkül működhet
– mondta Tóth Tamás.
Hozzátette: az új áramtermelő egységek olyan alapvető változásokat okoznak az energetikai rendszerben, mint például a decentralizált energiatermelés megjelenése. A fejlődésnek és a decentralizált rendszer kialakulásának előnyei és hátrányai is vannak. „Jó, hogy ott tudjuk felhasználni az energiát, ahol megtermeljük, ugyanakkor a korábbi villamosenergia-hálózati rendszereket át kell alakítani az új igényeknek megfelelően, ami több száz milliárdos fejlesztéseket igényel az elosztók és a rendszerirányítók hálózatain. Meg kell találni azokat a szabályozási mechanizmusokat is, amelyek segítségével hosszú távon működtethető marad a villamosenergia-rendszer” – jegyezte meg.
Kiemelten fontos az energiaellátó rendszerek fenntartható működése. Az elektromos autók töltése vagy például az otthoni okosmegoldások révén a jövőben a felhasználók is részt vállalhatnak a rendszer működésének támogatásában. A jövő az aktív fogyasztóké, akik nemcsak vételeznek az áramhálózatból, hanem a szolgáltatásaikat is fel tudják ajánlani – tette hozzá.
A MEKH elnökhelyettese az interjúban kitért arra is, hogy
a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a közintézmények is egyre gyakrabban telepítenek naperőműveket, és ma már 65 ezer lakossági felhasználó üzemeltet kisméretű naperőművet.
A Nemzeti Energiastratégia célja a legalább 200 ezer lakossági napelemes rendszer elérése.
