A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2020-ban több mint 45 százalékkal gyorsabban bővült a megújulóenergia-termelés kapacitása, mint az azt megelőző évben.
A párizsi szervezet szerint tavaly egyedül a megújuló energiaforrások iránt nőtt a kereslet, ami összefügg a közlekedés és ipari termelés koronavírus terjedése miatt csökkenésével – írja a The Wall Street Journal.
A növekedési ütem több mint 45 százalékos bővülése 1999 óta a leggyorsabb, ez 280 gigawattnyi új kapacitást jelent.
A megújulók terjedésében fontos szerepet játszottak a kínai, amerikai és vietnámi kormányzati támogatások lejárta előtt rohamtempóban befejezett projektek.
Az IEA 25 százalékkal növelte az idei és a jövő évi új kapacitások telepítését a megújulók körében, 270 és 280 gigawattra.
A szervezetet a klímamozgalom részéről számos kritika érte korábban a megújulókkal kapcsolatos túlzottan pesszimista előrejelzései miatt. A szervezet híres 2000-es jóslata 2020-ra mindössze 18 gigawattnyi megújuló energiával számolt, és gyakran kényszerült azok terjedése kapcsán felfelé módosítani a prognózisait.
A megújuló energiaforrások iránti keresletet ösztönzi a Biden-adminisztráció vezetésével a párizsi megállapodásba visszatérő Egyesült Államok, illetve a technológiai fejlődés során folyamatosan csökkenő árak, elsősorban a területén.
A zöldenergia gyors térnyerése ellenére a világ elsődleges energiaforrását még mindig a fosszilis tüzelőanyagok adják, ám azok részesedése a globális energiafelhasználásból a 2019-es 81 százalékról 2030-ig 76-ig mérséklődhet az IEA szerint, jóllehet, ez a teljes kereslet emelkedésével még mindig növekvő felhasználást jelent.
A szervezet továbbra is jelentős bővüléssel számol a napenergia terén, a mostani várakozásaik 2022-re 50 százalékkal haladják meg a 2019-es jóslatukat.
Annak ellenére számolnak ilyen jelentős növekedéssel, hogy a megújulók terjedését erőteljesen hajtó Kína esetében az új kapacitások a kormányzati támogatások lejártával platózhatnak. Ezt azonban ellensúlyozzák az Európában, az Egyesült Államokban, Indiában és Latin-Amerikában emelkedő befektetések.
Az IEA jelentése azonban még így is ismét felfelé módosulhat, hiszen az nem számol a Biden-kormányzat karbonkibocsátást 2030-ig megfelező tervével, sem annak a 2300 milliárd dolláros infrastruktúratervével, mely részben szintén a klímaváltozás mérséklését és így a megújulók térnyerését célozza.
Az energiatermelés összetételének változását még olyan cégek is felismerték, mint az olajipari órás Royal Dutch Shell vagy a BP, melyek szintén alacsony karbonkibocsátással járó befektetéseket terveznek. A napenergia ára az 1976-os több mint 100 dolláros wattonkénti árról 2019-re 38 centig csökkent, és a szélenergia ára is drámai mértékben esett a 20. század vége óta.
