BUX 51,946.86
0.00%
BUMIX 4,349.07
0.00%
CETOP20 2,359.97
0.00%
OTP 17,895
0.00%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,400
0.00%
0.00%
ANY 1,605
0.00%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 249.5
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,446
0.00%
0.00%
ALTEO 1,395
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Ezek a legjelentősebb adókedvezmények a kkv-knak

Pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, adómentességek – csak hogy néhányat említsünk azokból az előnyökből, amelyekért megéri kkv-nak lenni. Sokszor azonban csapdákat rejtő jogszabályok zegzugain keresztül kell végigmennie annak, aki meg akarja tudni magáról, hogy valóban kkv-e.

Más országokhoz hasonlóan hazánkban is számos kedvezmény segíti a kis- és középvállalkozásokat (az úgynevezett kkv-kat) abban, hogy fel tudják venni a versenyt a nagyvállalati szektorral. Annak azonban, aki ezeket a lehetőségeket ki akarja aknázni, sokszor komoly jogértelmezési nehézségeken kell keresztülmennie.

Fotó: Shutterstock

Első látszatra viszonylag könnyűnek tűnik eldönteni azt, hogy valaki kkv-e vagy sem. A törvény ugyanis három mutatószámmal operál:

  • a munkavállalói létszám kisebb, mint 250 fő;
  • az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió euró és
  • a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió euró.
  • Ha a vállalkozás a létszámkorlátnak és a két pénzügyi korlát egyikének megfelel, akkor kkv-nak minősül. A valóságban azonban nem ennyire egyszerű a helyzet.

    A kkv-kra vonatkozó határértékek egyik legnagyobb csapdája, hogy azokat nem önállóan, hanem a cégcsoport más tagjainak adataival összeszámítottan kell értékelni

    – magyarázza Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, hozzátéve, hogy az értékelés során az értékelendő vállalkozás egyedi adataihoz hozzá kell számítani egyrészt az ún. kapcsolódó vállalkozások, másrészt az ún. partnervállalkozások adatait is.

    Barta Péter, ügyvéd

    Kapcsolódó vállalkozások főszabály szerint azok, akik egymásban közvetlenül vagy közvetve a szavazatok többségével rendelkeznek. De kapcsolódó vállalkozásokról van szó akkor is, ha egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett, pl. egy szindikátusi megállapodás alapján döntő irányítást vagy ellenőrzést gyakorol.

    Könnyen el lehet csúszni azon, hogy a kapcsolódó vállalkozások adatait 100%-ban kell hozzászámítanunk a saját adatainkhoz akkor is, ha a befolyás mértéke ennél kisebb. Hiába van tehát csupán 60%-os tulajdonunk egy leányvállalatban, a fenti határértékek számításánál a leányvállalat minden értékét 100%-ban kell hozzáadnunk a saját vállalkozásunk adataihoz.

    A kkv minősítés megállapításánál azoknak a vállalkozásoknak (az ún. partnervállalkozásoknak) az adatait is figyelembe kell vennünk, amelyek ugyan nem minősülnek a kapcsolódó vállalkozásnak, de a befolyásunk bennük eléri a 25%-ot. Ezeknek a partnervállalkozásoknak az adatait azonban a szavazati jog mértékével már arányosítani kell, azaz, ha 35%-os részesedésünk van egy vállalkozásban, akkor annak releváns adatait csak 35%-os mértékben kell hozzászámítani a saját számainkhoz.

    A családban marad?

    Kapcsolódó vállalkozásokat hoz létre az is, ha az adott társaságok magánszemély tulajdonosai közösen fellépő természetes személyeknek minősülnek. Mindenképp ilyenek a családtagok – és nem csupán a közeli hozzátartozók, hanem más távolabbi rokonok is, mint például az unokatestvérek vagy a sógorok. A kkv minősítés szempontjából tehát a társaság adatait a családtagok társaságainak az adataival is aggregálni kell, ami nem mindig egyszerű. Mint ahogy annak megállapítása sem, hogy a családi kapcsolaton túlmenően mikor tekinthető úgy, hogy egyes magánszemélyek közösen lépnek fel.

    A jó hír az, hogy a közösen fellépő magánszemélyekhez tartozó vállalkozások adatait csak akkor kell összeszámítani, ha a társaságok tevékenységüket ugyanazon a piacon, vagy egymással szomszédos piacon folytatják

    – ismerteti Barta Péter, a Jalsovszky ügyvéde ezt a következő példával szemléltette: ha az apa bortermeléssel foglalkozik, a fia pedig sörtermesztésre adta a fejét, akkor a két vállalkozás adatait a kkv minősítés szempontjából akkor is össze kell adni, ha az eltérő ízlésre tekintettel apa és fia szóba sem áll egymással.”

    Az időtényező

    Szintén tévútra kerülhetnek a kkv szabályok értelmezése során azok, akik nincsenek tisztában az úgynevezett „kétéves szabállyal”.

    Eszerint, ha egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak akkor veszíti el, illetve nyeri el a kkv minősítést, ha két egymást követő évben fennáll a minősítéshez szükséges állapot.

    Magyarul, ha van egy kiugró évünk, még nem biztos, hogy kategóriát tudunk váltani, mert ahhoz két egymást követő évben is kiugró évet kell produkálnunk (és ugyanez igaz fordítva is).

    Ez a szabály azonban azt is eredményezi, hogy a pontos kkv besorolást csak akkor tudjuk rendesen elvégezni, ha az alapítástól kezdődően minden évben elvégeztük a minősítést.

    Nem kell innovációs járulékot fizetni

    A mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetniük (a középvállalkozásoknak tehát kell). Az innovációs járulék – a helyi iparűzési adóval együtt – sok vállalkozás esetében magasabb adóterhet jelent, mint a társasági adó.

    Nem kell transzferár-dokumentációt készíteni

    A mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell transzferár-dokumentációt készíteniük (a középvállalkozásoknak tehát kell). Ezzel jelentős költségeket takaríthatnak meg.

    Beruházási adóalapkedvezményt vehetnek igénybe

    A kkv-k beruházási adóalapkedvezményt vehetnek igénybe a korábban még használatba nem vett ingatlan (beleértve az ingatlan bekerülési értékét növelő felújítást, bővítést, rendeltetés-változtatást, átalakítást is), vagy a korábban még használatba nem vett műszaki berendezés, gép, jármű, illetőleg szoftver felhasználási joga vagy szellemi termék bekerülése értéke tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a beruházási költséget kétszer is leírhatják a társaságiadó-alapból, egyszer ezen kedvezmény címén, másszor pedig majd az értékcsökkenés címén. Ezt a kedvezményt azonban csak azok a kkv-k alkalmazhatják, amelyeknek kizárólag magánszemély tulajdonosaik vannak és a kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt

    Adókedvezményt vehetnek igénybe tárgyi eszközök kapcsán

    A kkv-k adókedvezményt is igénybe vehetnek a tárgyi eszköz beszerzéshez, előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel, illetőleg pénzügyi lízing kamata után. Ez azt jelenti, hogy a banknak fizetendő kamatot közvetlenül levonhatják a fizetendő társasági adójukból, tehát lényegében finanszírozási költség nélkül tudnak tárgyi eszközt beszerezni vagy előállítani. Fontos azonban, hogy az adott tárgyi eszköz még 4 évig nem kerülhet ki a könyvekből, különben az adókedvezményt késedelmi kamatokkal növelten vissza kell fizetni. Továbbá, mint a legtöbb adókedvezménnyel, ezzel is maximum a fizetendő társasági adó 70%-áig csökkenthetik a társasági adót.

     

    Kapcsolódó cikkek