A legradikálisabb átalakulás előtt a vállalaton belüli kapcsolattartás áll, hiszen a globális vállalatok a járványügyi korlátozások idején megtanulhatták: az online megbeszélések nemcsak költséghatékonyabbak, de időtakarékosabbak is a személyes látogatásoknál, ráadásul a cégek környezetvédelmi célkitűzéseit is könnyebb úgy teljesíteni, ha visszafogják utazásaikat, csökkentve ezzel a karbonlábnyomukat. A kommunikációs szoftverek rendelkezésre állnak, és az elmúlt közel két évben elég idő jutott a tesztelésükre. Az Akzo Nobel gyártási igazgatója, David Prinselaar például virtuális szemüvege segítségével „látogatja meg” a festékgyártó több mint száz, a világ távoli pontjain található üzemét. Az amszterdami székhelyű multi a vállalatcsoporton belüli kapcsolattartásra a járvány előtti büdzsé alig több mint felét tervezi elkölteni 2022-ben, de külső partnereivel is harmadával kevesebb személyes találkozót tervez a jövőben.
Aggódhatnak a légitársaságok és a szállodaláncok is amiatt, hogy a járvány elvonultával honnan pótolják a kieső bevételeiket. Forgalmuk ugyanis minden várakozás szerint az utazási korlátozások feloldása után sem áll majd helyre, legalábbis ez derül ki a Bloomberg azon összeállításából, amelyben 45 nagyvállalatot kérdeztek meg arról, hogyan tervezik alakítani az üzleti utakra szánt költségvetésüket. A megkérdezett cégvezetők 84 százaléka nyilatkozta azt, hogy 2022-ben kevesebbet költ majd utazásra, mint amennyit 2019-ben, a világjárvány kitörése előtt. A legtöbben 30 százalékkal vágnák vissza az ilyen jellegű kiadásaikat, legyen szó a távoli üzemek látogatásáról, a nemzetközi konferenciákról és kiállításokról vagy épp a potenciális külföldi partnerekkel elköltött üzleti ebédekről.
Nem ők az egyetlenek, akik a gurulós bőröndöt VR-szemüvegre vagy épp kivetítőre cserélték. A Pfizernél például állítják: az a probléma, amit egy virtuális megbeszélésen nem tudnak megoldani, azon vélhetően a személyes utazás sem segít. A Deutsche Bank befektetési banki üzletágának vezetője ennél árnyaltabban látja a helyzetet. Drew Goldman azzal számol, hogy a külső partnerekkel való találkozás miatt indított utak száma hamarosan újra elérheti a járvány előtti szintet, hiszen az ügyfélkapcsolatokat ápolni kell, ám a vállalaton belüli utazások száma legfeljebb a válság előttinek a 20-30 százaléka lesz a jövőben. A szingapúri központú United Overseas Banknál már most felére csökkentették az üzleti utakra szánt keretet, és csak a „feltétlenül szükséges” utazásokat engedélyezik.
A trend tehát egyértelmű, és a Global Business Travel Association szerint számszerűsíthető is. A szövetségnél úgy látják, a 2019-es 1430 milliárd dollárról 2024-re 1240 milliárdra zsugorodhat az üzleti utak piaca. A McKinsley pedig azzal számol, hogy a vállalatok már 2023-ra 20 százalékkal visszavágják az üzleti utakra szánt költési keretüket. Ez pedig a légitársaságokat és a szállodaláncokat is hátrányosan érintheti – figyelmeztet a PwC. Márpedig a légi közlekedési szektor már eddig is csúnyán megszenvedte a koronavírus-járványt.
A világ legnagyobb légitársaságai tavaly együttvéve 126 milliárd dollárnyi veszteséget könyveltek el, az idén pedig további 48 milliárdot bukhatnak. Igaz ugyan, hogy az üzleti útra indulók a menetrend szerinti repülőjáratok férőhelyeinek mindössze 12 százalékát töltötték meg már a koronavírus-járvány előtt is, mégis ők adták a társaságok profitjának csaknem háromnegyedét, hiszen nemcsak drágább jegyeket vásároltak, hanem sokkal gyakrabban vették igénybe a drága kényelmi szolgáltatásokat is. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előrejelzése szerint az üzleti utazások piaca lesz az utolsó, amelyik a járvány lecsengésével talpra áll. Épp ezért fájhat a fejük a hotelüzemeltetőknek is, hiszen 2019-ben még az ő bevételeik kétharmada is az üzleti utazóktól érkezett. A Morgan Stanley becslése szerint vendégeik legkevesebb ötöde 2022-ben sem tér majd vissza.
