BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt vannak a Budapest Airport visszavásárlásának részletei

Magas rangú források a VG-nek részletesen bemutatták a Budapest Airport visszavásárlásának háttérfolyamatát. A magyar fél vételi szándéka végérvényes, még karácsony előtt szerződni akar. A konzorciumnak az állam mellett a Mol és az Indotek csoport a tagja, de ha úgy alakul, a kormány készen áll a százszázalékos tulajdonszerzésre. A legutóbb kínált 4,44 milliárd eurós árra szinte biztos, hogy rábólint a külföldi eladói kör.

Előállhat olyan helyzet, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlására összeállt hazai konzorciumból kiszállnak a magánbefektetők, de a magyar kormány ebben az esetben is meg fogja venni a repteret – erről az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő befolyásos forrás beszélt a VG-nek. Kiemelte, hogy az Orbán-kabinet ebben a végletekig eltökélt, és ha a tárgyalások soron következő fázisában nem derül fény drasztikus negatív körülményre a társaságra nézve, nem képzelhető el olyan szcenárió, hogy a magyar kormány kifaroljon az üzletből.

„Nem repülőteret akarnak venni általánosságban, hanem ezt a repülőteret akarják megvenni, mert a felfogásuk szerint tarthatatlan, hogy az ország teljes mértékben kiszolgáltatott legyen a nemzeti repülőterét illetően külföldi szereplőknek.”

A kormány fő kritikája, hogy a budapesti repteret kizárólag befektetésként kezelik, stratégiai megközelítés nélkül.

Ha hoz pénzt, jó, ha nem hoz, rossz, ha pedig nem eleget hoz, mindent elkövetnek azért, hogy eleget hozzon.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A költségeket leszorították, az alkalmazott árakat viszont felsrófolták, ami azt eredményezte, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a legmagasabb. „Ezzel párhuzamosan pedig a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomáséra emlékeztet.”

Egyedül is megy

Forrásunk kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető vállalat kizárólag magánbefektetőkhöz kerüljön. Ha a kormány nem vállal szerepet a tranzakcióban, akkor a piaci érdekeltségek is elállnak. Megerősítette, hogy

a magyar államon kívül az Indotek csoport és a Mol alkotja a konzorciumot.

Vagy ebben a felállásban szerzik vissza a ferihegyi infrastruktúrát, vagy az állami fél egymaga. Hangsúlyozta, hogy további magánszereplők bevonására a projektben nincs lehetőség, „már így is bonyolult az akvizíció menedzselése”. Ha az Indotek és a Mol benne marad a konzorciumban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról.

Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval magasabb lehet. Annak van realitása, hogy az állami részhez képest a piaci jóval elmarad majd.

A kormánynak viszont az is belefér, hogy önállóan szerezzen százszázalékos tulajdont.

A Mol és az Indotek szerepvállalását az előbbinél alapvetően az uniós versenyjogi szabályok nehezítik, az utóbbinál pedig a befektetés várható hozama. Az állam ehhez a kérdéshez jóval megengedőbben viszonyul, hiszen a megtérülést nemcsak a reptéri tevékenységre alapozza, hanem az úgynevezett social return on investment (a befektetés társadalmi megtérülése) hatásra és a turizmusra is.

Nem jó, de nem is tragikus

Az első befektetői csapat tavaly kereste meg a jelenlegi tulajdonosi kört azzal a kérdéssel, hogy kívánja-e értékesíteni a budapesti repteret. A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy kanadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szingapúri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíjalap) pedig 21,23 százalékban érdekelt. A konzorcium a magyar mellett nemzetközi partnereket is tömörített, de ebben is már benne volt a magyar állam, a Mol és az Indotek. A megkeresést azonnal kiszivárogtatták a Bloomberg amerikai hátterű médiavállalatnak, az alapos gyanú szerint maguk a tulajdonosok.

Üzletelni sokféleképpen lehet, így is, noha előzetes megállapodás volt arról, hogy hírzárlat van a kapcsolatfelvételről

– jegyezte meg forrásunk. Időközben változott a konzorcium összetétele, a kormány pedig az idén májusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyében kormánybiztost nevezett ki a Budapest Airport többségi állami tulajdonba való megszerzésének előkészítése feladatával.

Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság

A tárgyalások a tárcavezető vezetésével zajlottak (és zajlanak), majd az állam, az Indotek és a Mol konzorciuma néhány hónappal ezelőtt egy úgynevezett non-binding offer, tehát nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróról szólóan. Ez az összeg az enterprise value-ra, tehát a társaság teljes értékére vonatkozott, amely tartalmazta a budapesti repülőtér mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát, amelynek a szerkezeti átalakítása nem kis falatnak ígérkezik (javarészt külföldi pénzintézetek konstrukcióiról van szó). Mindenesetre ezt a nemzetközi tulajdonosok alacsonynak, de mindenképpen alkalmas tárgyalási alapnak értékelték. Informátorunk ezzel összefüggésben rámutatott: valótlanok voltak azok a sajtóbeszámolók, amelyek szerint a magyar fél ajánlata komolytalan volt, amit éppen az cáfol, hogy az egyeztetések nem megszakadtak, hanem elmélyültek.

Van az a pénz

A cég részvényesei további részletes, de még nem a due diligence, a konkrét átvilágításkor megnyíló adatszobából származó adatokat bocsátottak rendelkezésre a Budapest Airportról a konzorciumnak, amely ennek alapján – világviszonylatban is meghatározó nemzetközi szakértői bázisra támaszkodva (lásd Csak a Deutsche Bank állta a sarat című keretes írásunkat) – az enterprise value értékét magasabbra taksálta. A második, a közelmúltban benyújtott non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt. (Vagyis a Bloomberg által a napokban közölt 4 milliárd eurós ajánlat több szempontból is pontatlan: egyrészt nem a friss, hanem egy hónapokkal korábbi ár, másrészt az aktuális összeg ennél 11 százalékkal magasabb.)

Úgy tűnik, közelebb került egymáshoz az eladói és a vevői oldal. Ha a külföldi tulajdonosok figyelemebe vesznek minden szempontot, az az érzésem, hogy ezen az árszinten valós az eladási szándékuk. Ez lehet az az összeg, amelyben meg fognak tudni állapodni a dolgok jelen állása szerint

– kommentálta lapunknak a fejleményeket.

Minél előbb

A tárgyalások a „cölöpök leverésének” fázisában tartanak, a felek most konstruálják a végleges adásvételi szerződést. Az egyeztetések napi szintűek. Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerződéskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határideje pedig jövő március 31. „Arról lehet spekulálni, hogy a jelenlegi tulajdonosoknak miért kulcskérdés egy mihamarabbi zárás, a magyar konzorcium egyszerűen csak nem szeretné tovább húzni. Minél gyorsabban el akarják varrni a szálakat, és elfelejtenék ezt a társaságot, amellyel nincsenek további terveik.”

Forrásunk jelezte, hogy jövő tavasz végéig lebonyolítható a finanszírozási háttér megteremtése a magyar állam és partnerei részéről. A szeptember közepén az állam által felvett mintegy 5 milliárd dollárnyi devizahitel egy 1,5 milliárd dolláros elemét például a reptér vételi díjába forgatják bele. Értékelik, hogy a magyar bankokat hogyan lehet bevonni a finanszírozásba, de nyilvánvalóan az állam meghatározó szerepet visz a fedezet biztosításában, amit szokásos módon javarészt kötvénykibocsátással old meg. Lapunk a kormányzatra vonatkozó állítások kapcsán kereste a kabinetet és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is. Érdeklődésünkre az utóbbi annyit közölt, hogy folyamatban lévő tárgyalásról nem kíván nyilatkozni.

Csak a Deutsche Bank állta a sarat

Egészen addig, amíg a tárgyalások nem érnek el a Budapest Airport átvilágításának szintjéig, a magyar befektetői csoportnak nem áll rendelkezésére minden szükséges adat a tranzakcióhoz. Ezért a konzorcium globális piacvezető tanácsadó és szakértői cégeket kért fel, hogy elemzéseikkel segítsék az előzetes kalkulációkat. Információink szerint számos szereplővel folytak erről tárgyalások, de a zömük – így például a Citibank is – a reptér külföldi tulajdonosainak pressziójára elzárkózott a megbízatástól. Végül egyedül a Deutsche Bank vállalta a feladatot, amely első körben az EBITDA 15–24 közötti szorzója alapján 4,2–5,2 milliárd euró közé tette a Budapest Airport értékét. A felső határt utóbb 4,7 milliárd euróra mérsékelte. A tulajdonosi oldal a Covid-pályát is figyelembe vevő árszintje 5 milliárd euró körül alakult.

 

Álhír a zsarolási pozíció

A Budapest Airport visszaszerzésének folyamatáról – a cég 75 százalékán 2005-ben egy 75 évre szóló koncesszió keretében adott túl az akkori Gyurcsány-kabinet – megjelentek olyan vádak, hogy a magyar fél erőszakosan lépett fel az eladás kikényszerítésére. A VG-nek a tulajdonosokat ismerő, szintén magas rangú forrás egyértelműen cáfolta ezeket az állításokat. „A vevői oldal nem tett unfair ajánlatot, semmilyen nyomásgyakorlást nem alkalmazott a tárgyalások elindulása óta. A szokott piaci viszonyoknak megfelelő, szakmai mederben maradó tárgyalások zajlanak, amit a külföldi tulajdonosok is elismernek.”

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.