Várhatóan nem töri meg a kiskereskedelem év végi lendületét, hogy múlt szombattól kötelező a maszkviselés a zárt terekben – mondta a VG-nek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
A kereskedőknek csak az számít, hogy kinyithassanak, cserébe minden szükséges intézkedés betartatásában partnerek.
A kihelyezett kézfertőtlenítők, a maszkviselésre és távolságtartásra figyelmeztető plakátok és a padlómatricák a vásárlóknak sem jelentenek újdonságot, a korábbi Covid-hullámok alatt megszokták őket, így nem valószínű, hogy aki eddig tervezte a plázák felkeresését, az most mégis távol marad.
Sőt, mivel senki sem lát előre két-három hétre,
sokan inkább hamarabb lebonyolítják a karácsonyi nagybevásárlást, ami ugyancsak felfelé húzhatja a forgalmat.
Az MNKSZ főtitkára jóval kevesebb ellenszegülő vásárlóra számít, mint korábban, inkább az a jellemző, hogy az elmúlt hetekben sokan már önkéntes alapon is maszkot viseltek. A VG forrásai a budapesti, debreceni, szegedi, valamint a győri bevásárlóközpontokból is azt jelezték, hogy zökkenőmentes volt az átállás a hét végén.
Ha nem kell a nyitvatartási időt is érintő korlátozást bevezetni, az év végéig behozhatók a pandémia okozta kiesések – összegzett Neubauer Katalin.
A műszaki és az élelmiszer területen eddig sem volt ok a panaszra, de miután visszatért az élet a bevásárlóközpontokba, már a ruházati és a divatcikk-kereskedők is elégedettek az árbevétel alakulásával.
Van honnan visszakapaszkodnia a szektornak, hiszen tavaly áprilisban bő 80 hónapos növekedés tört meg, amit egy szűk esztendő követett, az idei második negyedévtől viszont minden hónap újabb emelkedést hozott. Szeptemberben 5,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek bevétele, a folyó áron számított 1194 milliárd forintos forgalomból 8,9 százalékkal részesedett a csomagküldő és internetes csatorna.
Bár az MNKSZ főtitkára szerint az online a Black Friday-akcióknak és a hosszúra nyúló karácsonyi bevásárlásoknak köszönhetően az év utolsó hónapjaiban minden bizonnyal rekordokat dönt,
a hagyományos boltok dominanciája nem forog veszélyben.
Ezt támasztja alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitora is, amely szerint október 9. és november 5. között a bolti kiskereskedelem 13 százalékkal haladta meg a 2019-es, járvány előtti szintet. A KSH azért tekint 2020 helyett 2019-re bázisként, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve objektívebb képet alkothasson.
A kimutatás az online kasszák adatain alapul, a webáruházak forgalmát nem tartalmazza. Összefüggésben a történelmi rekordokat is maga mögött hagyó benzinárral az üzemanyag-értékesítés felfelé lógott ki 48,7 százalékkal, de a patikák forgalma is 28,7 százalékos pluszban zárt, amit részben az is magyaráz, hogy a koronavírus negyedik hullámától való félelem hatására újabb gyógyszerfelvásárlási ciklus kezdődött.
A töltőállomásokon viszont változást hozhat, hogy november 15-től három hónapra 480 forinton maximálta a kormány az üzemanyag literenkénti árát. A mínusz 20,9 százalékon álló egyéb háztartási cikkek kategóriájában tartós a lejtmenet, míg a kulturális és szabadidős cikkek kereskedelme 3,7 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől.
Dübörög a Black Friday |
| Bár az amerikai hagyományok szerint a hálaadást követő péntek a Black Friday, amikorra akár 50-70 százalékos leárazásokat időzítenek a kereskedők, Európában a teljes novembert végigkísérik a tematikus akciók. A hazai e-kereskedelmi piac két legnagyobb szereplője, az eMAG és az Extreme Digital az összeolvadása után az idén először közösen tartották a fekete pénteket, november 19-én. Már az első órában több mint 76 ezer rendelés futott be 2,4 milliárd forint értékben. Az akciós nap folyamán rendkívüli kereslet mutatkozott a háztartási eszközök és a tisztítószerek iránt. |
