Egy építőanyag-kereskedelmi lánc tulajdonosa pár hónapja azt mondta, hogy az építőiparban akkora a drágulás, hogy volt olyan nap, amikor háromszor kellett átárazni a keresettebb termékeit. Az ÉVOSZ minap tartott tájékoztatóján arról számoltak be, hogy

a nagyberuházások, a közbeszerzésekkel alátámasztott nagy állami projektek terén igen problematikus a helyzet e téren.

A beruházások valódi árának meghatározása az idén tapasztalt, előre nem látható árváltozások nélkül is igencsak nehézkes és esetleges az összehasonlítható adatok és a költségtervezési irányelvek nélkül. Az ÉVOSZ ennek orvoslására dolgozta ki – az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésére – az Építési Beruházások Költségtervezési Rendszerének (ÉKTR) koncepcióját, több évtizedes hiányt pótolva ezzel - emelte ki a Figyelő cikke.

Áttekinthető rendszer

Koji László, az ÉVOSZ elnöke jelezte: a most kidolgozott költségtervezési rendszer alkalmas lesz arra is, hogy felhasználásával egy-egy nagy állami beruházás megvalósításának ideje lecsökkenjen, a pénzügyi ütemezés bizonytalansága, a költségek növekedése miatt ne kelljen a projekt műszaki tartalmát később csorbítani. Az ÉVOSZ elnöke arról is szólt, napjainkban óriási gondot jelent, hogy a beruházások adatai nem nyilvánosak, a magánszféra üzleti titokként kezeli azokat.

A közbeszerzések terén sem sokkal jobb a helyzet, mert ott is csak a résztvevők férhetnek hozzá az adatokhoz.

Fotó: KALLUS GYORGY / VG

A tervezhető költségvetés megalkotásához szükséges egy olyan rendszer, amely meghatározott struktúrákban viszonylag áttekinthető, elemezhető és hozzáférhető adatokat tartalmaz. Ezzel elkerülhető válik, hogy az építési beruházások tényleges bekerülési költségei később lényegesen magasabbak legyenek a tervezettnél. Gyakori eset, hogy az építtető késve tudja meg, mibe is kerül valójában a kigondolt beruházás, a tervezőt ilyenkor túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik rá – olvasható az ÉVOSZ-nak a rendezvényen kiosztott közleményében.

Négy pillér

Az ÉKTR elkészült munkaanyagát a koncepció szakmai koordinátora, Wéber László és a vezető szakértők, Spányi György és Lengyel Balázs mutatta be.

E szerint a költségtervezési rendszer alapvetően négy pilléren alapul:

az alkalmazás leírásán, amely meghatározza a költségtervezés folyamatát; a rendszerbe való adatbevitel és az onnan történő adatszerzés módján, amely a felépítendő adatbázisra épít, amely megvalósult vagy megvalósítás alatt álló építési beruházások költségvetési adatait rögzíti; a költségtervezés módszerén és a költségeket tervező mérnök szaktudásán, amellyel kezelni tudják az adatbázis releváns adatait, egyúttal a tervezett építési projekt a saját műszaki adatait használja.

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

A jövőben az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság műszaki irányelvként fogadhatja el a kidolgozott rendszert, ami első lépésként az állami és önkormányzati beruházások tervezhetőbbé tételét teszi lehetővé. Később – egyszerűbb formában – akár a magánberuházók vagy a lakossági építkezők is használhatják. Az adatbázist, amelyet a szakértők egy még üres polcokkal teli raktárhoz hasonlítottak, megfelelő adatokkal kell feltölteni annak érdekében, hogy később ezek az ismeretek az alapokat tekintve összehasonlíthatóvá tegyék a nagyberuházások árazását.

A cikk a Figyelő hetilap november 25-én megjelent számában került publikálásra.