A hazai fogyasztók 5,5 milliárd forintot költöttek virslire tavaly decemberben, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte a VG érdeklődésére a NielsenIQ. A volument tekintve pedig a múlt év végén megközelítette a 4 ezer tonnát a havi virslieladás, tizedével meghaladva a 2019. decemberi mennyiséget. A piackutató tájékoztatása szerint az értékbeli forgalom több mint fele – 54 százaléka – a diszkontokat és a szupermarketeket is magában foglaló, 400 és 2500 négyzetméter közti alapterületű boltokra koncentrálódott, ezzel a csatorna súlya 3 százalékponttal erősödött egy év alatt. A forintban mért értékesítés további egynegyedét a legnagyobb, 2500 négyzetméter feletti üzletek, tehát a hipermarketek bonyolították.

Fotó: Huszár Gábor / Kisalföld

Több mint 3 milliárd forintot szántak a vásárlók gyártói márkás virslikre, ami a havi eladás 57 százalékát teszi ki. A Nielsen IQ szerint ez 4 százalékponttal kevesebb, mint 2019 decemberében, vagyis még mindig kisebbségben vannak a saját márkás termékek, az irántuk mutatkozó kereslet viszont határozottan erősödött. A kategória értékben mért eladásának legnagyobb részét a sertésvirslik teszik ki, lefedve a forgalom 57 százalékát. Második helyen a baromfivirsli-forgalom áll 22 százalékkal, míg a képzeletbeli dobogó harmadik foka a 17 százalékos súllyal szereplő pulykakészítményeké. A piackutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkiszolgáló-pultokra a forgalom több mint négyötöde jutott 2020 decemberében.

A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje-, illetve maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fogyasztóvédelmi vizsgálata az idén húszból öt virslinél tapasztalt valamilyen jelölési hibát. Közülük két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedettnél, így azok a továbbiakban nem árusíthatók virsliként.