Irreális célokat tűzött ki maga elé a H&M

A H&M 2030-ig megduplázná az eladásait

– erről Helena Helmersson, a vállalat vezérigazgatója beszélt.  A Reuters beszámolója szerint ez a célkitűzés jelenleg kifejezetten irreálisnak tűnik, hiszen a céget rendkívül nehéz helyzetbe hozta a koronavírus-járvány és az Ukrajnában dúló háború. A 20 milliárd dollár értékű H&M adózás előtti eredménye

282 millió svéd korona volt az adózás előtt a február 28-án zárult három hónapban.

Ez átszámítva 30 millió dollár, ami 73 százalékkal elmarad az elemzői prognózistól. A H&M a világ második legnagyobb fast fashion kiskerekedője (az első a Zara), a pandémia pedig nagyon nehéz helyzetbe hozta a céget 2020-ban, mivel az emberek elhalasztották a ruhavásárlásaikat a lezárások időszakában.

Mire ismét helyreállt volna a vállalat működése jött a következő csapás: az orosz-ukrán háború. A H&M az Ukrajna melletti szolidaritás jegyében átmenetileg bezárta oroszországi üzleteit. Oroszország a vállalat 2021-es bevételének ugyan csak 4 százalékát adta, de a döntés hatására a cég részvényei 10 százalékot estek. 

Egy ilyen helyzetben nehéz elhinni, hogy a ruházati kiskereskedelmi cég el tudná érni a 2030-ra kitűzött célokat, ráadásul az Európai Bizottság tegnap bejelentett törvényjavaslata csapás lenne a vállalatnak.

A bizottság elhatározta, hogy leszámol a fast fashion kultúrával.

Ennek keretében olyan törvénycsomagot állított össze, ami a cégeket a tartósabb és javítható, újrahasznosítható termékek gyártására fogja kötelezni.

Emellett Helena Helmersson vezérigazgatónak a kínai aggodalmakkal is meg kell birkóznia. A H&M a kínai piac bojkottálását fontolgatja. Egy vállalati átvilágítás alkalmával arra utaló jelekre bukkant a cég, hogy

a termékeik előállításához használt Kínából beszerzett gyapotot kényszermunkával termelik meg az országban.

A vállalat aggodalmát fejezte ki a helyzet miatt és vizsgálja, hogy valóban kényszermunkára kényszerítik-e az ujgurokat Kínában.