Amikor az extraprofit-adó által érintett szektorok közé sorolta a kiskereskedelmet Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a szektor 16,2 százalékos márciusi növekedésére hivatkozott, a Központi Statisztikai Hivatal által pénteken ismertetett adatok szerint az áprilisi bővülés pedig attól alig eltérő, 15,8 százalékos volt. Az elemzők úgy vélekednek, hogy a kiskereskedelmi forgalom további dinamikus bővülése várható, ugyanakkor az év második felében már fokozatosan lassulhat a fogyasztás növekedése.

A pluszterhek kapcsán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már jelezte: az extraprofit-adó mértékét az ágazat esetében továbbra is az árbevétel alapján kell kiszámolni, így közvetlenül nem kapcsolható össze a piaci szereplők nyereségével, azaz ebben a formában nem értelmezhető.

Az OKSZ szerint bár a kiskereskedők forgalma valóban nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ennek a hátterében főként az áll, hogy a tagvállalatai magasabb áron tudják csak beszerezni, így értékesíteni is a termékeket, vagyis a pluszárbevétel nem jár együtt a profit növekedésével.  

20220219 Budapest,Vásárlók az Árkád üzletközpontban található InterSpar üzletben. Fotó: Bánkúti Sándor (BS)Ripost
Fotó: Bánkúti Sándor

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a kiskereskedelmi adó előirányzata 172,7 milliárd forint, amely 84,5 százalékkal haladja meg a várható idei teljesítést, összhangban a felső két adókulcs emelésével. Ez azt jelenti, hogy 30 és 100 milliárd forint nettó árbevétel között már nem 0,4, hanem 1 százalék lesz az adó mértéke, 100 milliárd forint felett pedig 4,1 százalék. Ez a kulcs eredetileg 2,5 százalék volt, februárban emelkedett 2,7 százalékra. A gyakorlatban ez azt feltételezi, hogy például 700 milliárd forintos éves forgalom szerinti adóalap esetén az a vállalat, amely eddig 18,9 milliárd forintot fizetett, ezután 28,7-et fog.

Ez a sok százmilliárdos bevételeket látva első ránézésre elviselhetőnek tűnik, csakhogy a kiskereskedelmi láncok zöme a lehető leghatékonyabb működéssel sem képes 3-5 százaléknál nagyobb árbevétel-arányos eredményt elérni.

A piaci szereplők szerint azzal sem biztos, hogy számolt a kabinet, hogy az élelmiszerárstop nekik ágazati szinten eleve 25-30 milliárd forintos kiesést okoz, csak a február–júniusi időszakban ennyivel támogatják a magyar családokat.

Mivel a meghatározó ágazati szereplők közül többen márciustól februárig tartó üzleti évet írnak, egyelőre nehéz konkrét számításokat végezni, főként úgy, hogy a hagyományos, január–decemberi könyvelésűek egy részének sem jelent még meg a beszámolója az Igazságügyi Minisztérium hivatalos céginformációs platformján. A Trade Magazin napokban megjelent 2021-es kiskereskedelmi toplistája alapján azonban úgy tűnik, a különadó legnagyobb részben a Lidlt érintheti (921,8 milliárd forint bruttó árbevétel), megelőzve a SPAR-t (791,8) és a Tescót (765). Noha az adófizetési kötelezettség alapja nem a bruttó, hanem a nettó bevétel, várhatóan így is hasonló erősorrendet kapunk.

20211025 Debrecenfotó: Czinege Melinda CZM Hajdú-Bihari NaplóLidl parkoló zsáner.
Fotó: Czinege Melinda / Hajdú-Bihari Napló

Az éllovas Lidl mellett a szintén német hátterű Aldi és a Penny Market is jól teljesít, ami összefügg azzal, hogy hatékony beszerzési modelljük és egyedi logisztikai megoldásaik révén a diszkontok egyre inkább versenyelőnyben vannak a szupermarketekkel szemben.

Emlékezhetünk, hogy az Aldi a piac hatodik diszkontláncaként jelent meg 2008-ban Magyarországon, a szegmens akkor vált háromszereplőssé, amikor a Jééé (2000) és a Plus (2008) után a Profi (2012) is lehúzta a rolót. Szakértők szerint a hipermarket-koncepció egyre kevésbé üzemeltethető fenntarthatóan, gazdaságosan, ezért ma az a fő kérdés a kiskereskedelemben, hogy melyik az új nyerő formátum. A többség egyetért abban, hogy a siker receptje a diszkontok és a szupermarketek között van. Az utóbbi években a több szakterületen is megmutatkozó hatékonyságnak köszönhették látványos megerősödésüket a diszkontok, először is annak, hogy

felismerték, 20–40 ezer helyett 8–12 ezer termék is elegendő a fogyasztóknak.

Ugyanakkor nyitottak a szupermarketek jellemzőinek adaptálására, növelték a frissáru-kínálatot, helyben készült péksüteményekkel rukkoltak elő, bővítették a zöldség-gyümölcs szortimentet, a kiemelt lokációkban pedig esetenként csemegepultot is kihelyeztek.