Az Törvényszéke megsemmisíti az Európai Bizottság határozatát, amely jóváhagyta a temesvári nemzetközi repülőtéren a Wizz Air részére nyújtott román támogatásokat – olvasható a luxembourgi bíróság friss közleményében.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A testület azt írta, hogy a Bizottság több alkalommal tévesen alkalmazta a jogot az említett intézkedések szelektív és előnyös jellegének vizsgálata során.

Hogyan kapott a Wizz Air támogatást a román államtól?

A Románia nyugati részén fekvő temesvári nemzetközi repülőteret a Societatea Națională Aeroportul Internaţional Timişoara – Traian Vuia SA (AITTV) üzemelteti. Ez egy részvénytársaság, amelyben a román állam a részvények 80 százalékával rendelkezik. Az AITTV Románia Európai Unióhoz 2007-ben történt csatlakozásából eredő forgalomnövekedésre tekintettel és a schengeni térséghez való csatlakozás biztonsági feltételeinek való megfelelés érdekében finanszírozást kapott a román államtól egy terminál építéséhez a Schengenen kívüli járatok és a biztonsági berendezések számára. 

Az alacsony költségű légitársaságok (kvázi fapadosok) bevonzása és a repülőtér teljes jövedelmezőségének növelésére irányuló stratégia keretében

az AITTV 2008-ban a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt.-vel megállapodásokat írt alá a repülőtéri infrastruktúra és szolgáltatások Wizz Air általi használatáról. Ezek közül kettőt 2010-ben egy új diszkont díjszabással módosították. A 2007-es, a 2008-as és a 2010-es légiforgalmi tájékoztató kiadványoknak (AIP) megfelelően a Wizz Air a repülőtéri díjakból biztosított engedményekben és kedvezményekben is részesült. 

Mi a baj a Wizz Air román államtól kapott támogatásával?

Csakhogy 2010-ben a román Carpatair SA légitársaság panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a román hatóságok által a temesvári nemzetközi repülőtéren a Wizz Air javára nyújtott támogatásokat kifogásolta. Az Európai Bizottság csak 2020. február 24-i hozott határozatot, amelyben úgy ítélte meg, hogy 

  • a 2007-től 2009-ig tartó időszakban az AITTV számára a nem schengeni terminál fejlesztésére, a gurulóút javítására, az előtér bővítésére és a világítóberendezésekre adott állami finanszírozás olyan állami támogatásnak minősül, amely összeegyeztethető a belső piaccal.
  • Másrészt a Bizottság megállapította, hogy a Wizz Airrel kötött 2008. évi megállapodások – beleértve a 2010. évi módosított megállapodásokat is – nem minősülnek állami támogatásnak.

A Carpatair SA keresetet indított a határozattal szemben. Azt akarta elérni, hogy semmisítsék meg a Bizottság állami támogatásokra vonatkozó állásfoglalását. Ennek adott most helyt a Törvényszék több tekintetben is hirdette ki, hogy az Európai Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor ezen intézkedések szelektív, illetve előnyös jellegét vizsgálta.

Mit mond az európai bíróság a Wizz Air romániai támogatásáról?

A Törvényszék elutasítja a Bizottság érvelését, amely szerint a Carpatair SA által benyújtott kereset elfogadhatatlan azon az alapon, hogy a Carpatair SA nem rendelkezik kereshetőségi joggal a vitatott határozat megsemmisítése iránt. A bíróság emlékeztetett arra, hogy bármely természetes vagy jogi személy eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy mivel a 2008. évi megállapodásokat és a 2010. évi módosító megállapodásokat egyedi intézkedéseknek kell minősíteni, a Carpatair SA keresete a vitatott határozatnak erre a részére csak akkor fogadható el, ha bizonyítja, hogy a megállapodások nemcsak közvetlenül, hanem személyében is érintik őt. Mivel azonban az említett 

megállapodások alkalmasak voltak arra, hogy lényegesen befolyásolják versenyt azokon a piacokon, amelyeken versenyhelyzetben állt a Wizz Airrel a Carpatair SA,

így a társaság a jogilag megkövetelt módon bizonyította a személyében való érintettségét, még úgy is, hogy a Carpatair SA időközben megváltoztatta üzleti modelljét és 2013 óta beszüntette tevékenységét a temesvári nemzetközi repülőtéren.

A Törvényszék, miután megerősítette a Carpatair SA által benyújtott kereset elfogadhatóságát, érdemben megállapította, hogy helyt ad a keresetnek és megsemmisíti a vitatott határozatot annyiban, amennyiben az megállapítja, hogy a 2010. évi AIP-ben és a 2008. évi megállapodásokban – ideértve a 2010. évi módosító megállapodásokat is – szereplő repülőtéri díjak nem minősülnek állami támogatásnak.