A bankok köszönik, most is jól vannak – talán jobban, mint valaha, ha emelkedik is a bankadó
Miközben a lakosság és a vállalkozások a hitelek megdrágulását érezték meg, a bankok a kamatemelési ciklus nyertesei közé kerültek. A korábbi, alacsony kamatkörnyezet után 2021 és 2022 összességében hatalmas kamatemelései precedens nélküli méretű extra bevételi forrást teremtettek. A hitelállományok jelentős része változó kamatozású volt, így a kamatnövekedés azonnal megjelent a bevételi oldalon, miközben a betéti kamatokat a bankok nagy része csak mérsékelten emelte meg. A bankok tehát a kamatkülönbözetből, az úgynevezett nettó kamatmarzsból profitáltak a legtöbbet. Ez a mutató a jegybank szerint 2023-ban a nagy pénzügyi válság óta nem látott szintre, 4-5 százalék környékére emelkedett, ami uniós viszonylatban is nagyon magasnak számított.
A kamatemelések hatása: dráguló hitelek, de vastag nyereség
A 2022–2024 közötti időszak a magyar bankrendszer történetében az egyik legnyereségesebb volt.
A jegybanki alapkamat 13 százalékos csúcsa, valamint a pénzpiaci kamatok 15–18 százalék közötti szintje hatalmas bevételt hozott a hitelintézeteknek.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
- a szektor 2022-ben még 839 milliárd forint nettó, auditált tárgyévi eredményt ért el,
- 2023-ban azonban ez az összeg 1869 milliárdra nőtt,
- 2024-ben pedig már elérte az 1986 milliárd forintot.
Ez a látványos növekedés döntően a kamateredmény ugrásszerű emelkedéséből fakad: a bankok a hitelek magas kamatszintje és a betéti kamatok viszonylagos visszafogottsága miatt kivételes marzsot realizálhattak.
Nemzetközi szinten is az élvonalban
Nagy Márton korábbi nyilatkozata szerint a magyar bankszektor tőkearányos megtérülése az egyik legmagasabb Európában: csak Ciprus és Litvánia előzte meg Magyarországot. Ez jól mutatja, hogy a hazai bankok mennyire profitáltak a magas kamatkörnyezetből. Ennek az árát a bakok ügyfelei, a háztartások és a vállalatok fizették meg.
Míg számos nyugat-európai országban a hitelállomány zsugorodott, addig Magyarországon a vállalati hitelezés és a lakossági szegmens is viszonylag stabil maradt, köszönhetően az állami garanciaprogramoknak és a támogatott konstrukcióknak.
OTP: stabil lábakon áll
Az OTP továbbra is jól érzi magát a piacon: a július–szeptemberi 330 milliárd forintos nettó nyereség és az első kilenc hónap 886 milliárdos profitja megerősíti a bank erős profittermelő képességét. Az Autonomous Research és a JPMorgan céláremelései, valamint a részvények történelmi csúcsa mutatják, hogy a befektetők optimisták, még a bankadó tervezett emelése ellenére is. Bár a többletadó 55–60 milliárd forintos terhet jelenthet, az OTP részvényeinek van honnan ereszkedniük, és a piaci kilátások továbbra is kedvezők.
Mi jöhet ezután?
Ahogy a jegybank fokozatosan csökkenti az alapkamatot, a kamatmarzs is szűkülhet, és ezzel a bankok nyeresége is mérséklődhet, ugyanakkor az elmúlt években felhalmozott tőkepufferek és a prudens hitelezési politika miatt a szektor még jó ideig kényelmes pozícióban maradhat.
Bár a bankadó emelése némi többletterhet hoz, a bankok tőkeerősek, és a pénzügyi rendszer stabil. Az elmúlt két-három év kimagasló eredményei után a szektor még mindig az egyik legerősebb pillére a magyar gazdaságnak – és egyelőre úgy tűnik, a kamatemelkedés aranykora után is képes lesz megőrizni az egyensúlyát.
