Orbán Viktor: Az, hogy az én szemem színe, vagy a magyarok eredménye nem tetszik nekik, másodlagos
„Többfajta nemzetközi forma van, mondhatok nemzetközi szavakat, hogy swap line (pénzügyi fedezeti megállapodás), vagy flexible credit line (rugalmas hitelkeret) , vannak eszközök, amelyet nemzeti bankok használnak egymás között, az adott valuta erősítése érdekében. Vannak olyanok is, amit nem a nemzeti bankok használnak, hanem a kormányok, az amerikai rendszer ilyen” – mutatott rá Orbán Viktor az interjúban.
Én abban állapodtam meg az elnökkel, és szintén kezet fogtunk erre, hogy ha bármilyen pénzügyi nehézsége van Magyarországnak, akkor valamelyik eszközt, ami akkor éppen alkalmas lesz abból a négy-ötből, ami nemzetközileg ismert, transzparens, abból lehívhatjuk, használhatjuk, amire szükségünk van – persze úgy, hogy előtte megint tárgyalnom kell vele (Donald Trump amerikai elnökkel – a szerk.)
– árulta el a kormányfő Rónai Egonnak az ATV-ben.
„Arra van egy megállapodásom, hogy Magyarország nem kerülhet olyan pénzügyi helyzetbe, ami nehézséget okoz a magyar gazdaságban, az Egyesült Államok és annak elnöke ott van velünk és segíteni fog” – így a miniszterelnök.
Orbán Viktor: a mi valutánk stabil, szükség nincs rá, de rendelkezésre áll
Arra a kérdésre, hogy van-e limitösszeg, azt felelte, hogy nincsen, „de nem kell olyan nagy fantázia hozzá, hogy azt belőjük, és az az összeg, amire nekünk stabilitás érdekében szükségünk lehet, 10-20 milliárd dollár vagy euró, az Amerikából nézve nem jelentős összeg”. Emlékeztetett: az argentinok, akik komoly valutaválsággal küzdenek, ők egy 20 milliárdos, nem nemzeti banki, hanem kormányzati eszközt használtak.
A mi valutánk stabil, tehát nekünk nincsen szükségünk ilyen típusú eszközre, de például ez is rendelkezésre áll.
„Most kiadtuk, hogy a kollégák dolgozzák ki az eszközöket, hogy melyik tűnik a legjobbnak, melyiket mikor kell használni” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint ekkora a baj, a miniszterelnök felhívta a figyelmet, Magyarország az első világháború óta mindig bajban van, aki ezt nem tudja, nem ismeri a magyar történelmet. „Magyarország a mérete és sajátos földrajzi fekvése miatt mindig nehézségekkel küzd, és célpontként tekintenek rá a világból sokan: mindig vannak barátaink és ellenfeleink. A modern világban ezeket a küzdelmeket pénzügyi eszközökkel is vívják, mióta a történelmi Magyarország megszűnt, pénzügyi gondokkal küzdünk.”
Az én álmaim között az szerepel, hogy Magyarország hitelezővé válljon, talán egy szinttel lejjebb is, a stratégiai terveim között szerepel: mi adnánk kölcsönt, és nem másoktól kérnénk kölcsönt, ezen dolgozom.
Megismételte műsorvezetői kérdésre: mindig szükség volt valamilyen pénzügyi védőhálóra, amióta lezárult az első világháború, volt, amikor sikerült ilyet létrehozni, volt, amikor nem. „Most nekünk sikerült” – szögezte le.
Brüsszel ellenségként tekint ránk
Összességében – fogalmazott – hiába vagyunk uniós tagállam, ma Brüsszelre nem számíthatunk, mert ott ellenséges szemmel tekintenek Magyarországra, és nem akarnak bennünket támogatni. Nyomatékosított: itt nem arról van szó, hogy Orbán Viktornak nem adnak onnan pénzt, hanem Magyarországnak és Orbán Viktornak sem adnak, a kettő ugyanaz a kormányfő szerint:
Ha nem adnak, nem adnak, nem mindegy, mire hivatkoznak? Nem adnak! Nekem ezt a helyzetet kell orvosolnom, hogy az én szemem színe nem tetszik nekik, vagy a magyaroknak az a referendumeredménye, hogy a migrációra nemet mondtak, ez most éppen másodlagos. A tény az, hogy Brüsszel ma úgy tekint ránk, mint egy olyan ország, a mi kormányunk, amely akadályt jelent az ő céljainak elérésében, ezt pedig ellensúlyozza az USA-val való jó viszony, javítva az ország pénzügyi függetlenségét.
Brüsszel miatt kell a védőháló
„Brüsszel szorongatja a magyar gazdaságot, komolyan úgy véljük, hogy a Tisza Pártot segíti” – ezzel kezdte a háttérbeszélgetését Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni útjáról hazafelé, a repülőúton árulta el újságíróknak, hogy az energetikai kérdéseken túl pénzügyi megállapodást is kötött Donald Trump amerikai elnökkel. A kormányfő szerint a megállapodás egy pénzügyi védőpajzs Magyarország számára, amellyel elháríthatók az esetleges spekulatív támadások a forinttal szemben, továbbá arra az esetre is védelmet jelent, ha Brüsszelből nem érkezne pénz.
A pénzügyi védőpajzsokkal kapcsolatban vannak találgatások, nagy hullámokat vert
– mondta, hozzátéve, hogy ez nem mentőöv, hanem egy védőpajzs.
Szerinte
van pénzügyi támadás Brüsszel részéről, amit jó lenne kivédeni.
A pénzügyi védelmet normál esetben az uniótól kellene kapni, azonban nincs ilyen védelem. Azt elismerte, az lenne a legjobb, de láthatóan politikailag erre nincs esély.
Hangsúlyozta, hogy ilyen pénzügyi pajzsot olyan országoktól kérünk, akik nagyok és erősek. Ilyen védőpajzs jelenleg is létezik a kínaiakkal. A kínai és magyar jegybank között létezik
- egy swap line,
- egymilliárd euró szabad felhasználású hitel,
- az MFB-nek is van hitelkerete,
- a negyedik szintet az infrastrukturális fejlesztések jelentik.
Ezek különböző formában kormányok vagy jegybankok együttműködéséből erednek.
Mi az IMF-éhez hasonló swapot nem tudunk kapni
– tette világossá, példaként kiemelve, olyat, mint amilyet az argentinokkal kötöttek az amerikaiak, nem tudunk kötni. Hangsúlyozta, hogy mindig a dollár a legerősebb deviza, utána jön az euró. „Az igazi Big Brother az Egyesült Államok, egy ilyen kis nyitott országnak jó, ha van nagy testvér.”
Ha beáll mögéd egy kigyúrt, nagydarab ember, nem kezdenek el verekedni veled
– ezt mondta a Világgazdaság kérdésére, hogy a forint mostani árfolyammozgásában szerepet játszik-e már a pénzügyi védőpajzs. A bejelentés hírére a forint tovább erősödött, az euróval szemben másfél éves, a dollárral szemben négyéves csúcs közelében tartózkodik.
Ajánlott videók
A szankciók kijátszása semmi, az igazi nagyüzem csak most jön: komolyan megizzadnak majd a legális földgázkereskedők
